A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Balogh István: A városépítés első korszaka Debrecenben (1850-1872)
58 rosok, akik az akkor még kötelező vándorlás során megismerték a hazai - felvidéki, pesti, pozsonyi osztrák és délnémet városok létformáját, és itthon is próbáltak ezekből valamit megvalósítani. Politikai mozgástér hiányában - gazdasági és kulturális egyesületek alapításában élték ki a lefojtott energiákat, és ezekben az egyesületekben született meg az igény és formálódott ki a közvélemény a városi létformához nélkülözhetetlen intézmények (újság, színház, zenede, szakiskola), a köztisztaság, a közlekedés, magán- és középítkezés és város- szépítés ügyének felkarolására. Nagyrészt első generációbeli self made man emberek voltak, sikeres vállalkozók, akik anyagi lehetőségeik birtokában kötelességüknek vélték az ilyen törekvések erkölcsi, sok esetben anyagi támogatását. Nemegyszer kezdeményezői is voltak egy-egy alkotásnak (emlékmű, színház, zenede). Csorba János 1854. január 1-jén foglalta el hivatalát. Korábban nagyváradi polgármester volt, semmiféle üzleti vagy rokoni kapcsolat nem fűzte Debreczenhez. A város történetírója, aki kortársként látta és értékelte is öt évnél valamivel hosszabb ideig tartó működését, két évtized múlva írta róla, hogy a város közvélemény-formáló társadalma - mint az abszolutista kormány exponensét, kifejezetten ellenszenvvel fogadta és az ellenérzés nem szűnt meg távozása után sem. Érdes modora, saját érdemei túlhangsúlyozása - ezt az időszakos jelentései is elárulják, - hivatalnoki pedánssága sem növelte a népszerűségét." 11 11 Szűcs István: Id. mű. 1029 - 1035. o. A szintén kinevezett tagokból álló községi tanács - abban néhány módos kereskedő és ügyvéd volt - véleményét sem igen kérdezte, s ha kérdezte is, nem igen vette javaslatait figyelembe. Az ellenében akkoriban tapasztalható ellenszenv egy félévszázad múlva ismét feltámadt. Az 1854-ben ügyes diplomáciával megszerzett kincstári zálogos pusztákat 1818-ban kiosztott tanyabirtokok kivételével a város nevére telekkönyveztette, és az időjártával mind értéktelenebbé váló szolgalmi jogokat hagyta meg a polgárjogokkal bíróknak. Ezek utódai azt Városépítés első korszaka Debrecenben 7. kép. Cukorgyár. Épült 1861-ben.
