A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán
312 Zoltai Lajos munkáiból A XVIII. sz. legelején Veresegyházi Tamás püspök özvegye, később Rápóti Mihályné bírja. Tőle 1726-ban Sződi István professzor vette meg; úgy, hogy özv. Rápótiné tiszteletes asszony holtig megmaradhat a hátulsó kis házacskában. Azután Sződi vejei: Körösi Mihály ispotá- lyi lelkész és Varjas János professzor adóznak innen. 1821-ig a révkomáromi híres pap és író, idősb Péczely József özvegye, Varjas Kata nevén látjuk. Ekkor fia, ifj. Péczely József kollégiumi professzor és leánya Klára beleegyezésével 6000 ezüst írtért eladta Bészler Jánosnak. Keresztesi József naplójáról ismeretes szalacsi, váradi lelkipásztor is házbirtokos a Harmincados (Batthyány)-utcában. 1797-1802 közt övé a 15. sz., ház. Hatvani István, a magyar Faust van Péterfiában, a mostani Kálvin téri 9. sz. telken. Élete vége felé benne is lakott. Pál nevű fia adta el a Kollégiumnak 1802-ben. Budai Esaiás tanár és püspök is a Kálvin-téren volt házbirtokos. 1813-ban vette meg a mostan 11. számmal jelölt házat egy libakerti földért, 25 kapa diószegi szőlőért, 3800 váltó forintért és 10 drb nyolc máriásos formális aranyért. Egy pár tudós férfiút is megemlítek, akik sem nem papok, sem nem professzorok, de tudományos irodalmi működésükről mégis nevezetesek: Weszprémi István orvosdoktor, a magyar- és erdélyországi orvosok történetének és több orvostudományi könyv szerzője, Debrecen város tisztiorvosa Várad-u. a saját házában lakott 1761-től fogva 1799- ben történt haláláig. Ez a házastelek azonos a Ferencz József-úti 68. sz. házéval; most özv. Killer Edéné tulajdona. Fazekas Mihály volt huszárfőhadnagy, költő és tudományos író szülőháza Sántaköz- és Várad-u. szegletén (most Ferenc József-u. 50- 52.) állott. Ezt az 1739-től fogva bírt ősi házat özvegy édesanyjával együtt 1796-ban 1100 vonás frt pótlással elcserélte Szeremley József Piac-u. 58. sz. nagy bérház telkének déli felén épült házáért. Domborműves emléktábla jelöli, hogy egykor ott állott a Füvészkönyv egyik írójának lakóháza. Balázsházy János, a Magyar Tud. Akadémia tagja, közgazdasági író 1836-ban zemplénmegyei birtokáról Debrecenbe költözvén, meg-