A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán
színház helyén állott Dikó-házba költözött, amely Dikó Péter özvegyével, Nyárádi Judittal kötött házassága által jutott a birtokába. Lévay István közszolgálatai elismeréséül kedvezményes áron szerezhette meg a várostól a Csapó-utcai 13. sz. házat, 1708. Felesége Szikszai Kis Sára szülei halála után, 1721-ben örökölte a szomszédos házat is, a mai csizmadiaszín helyén. Úgy Pósalaki, mint Lévai I. Li- póttól nemességet nyertek. Előbbi 1689-, utóbbi 1701-ben. Számos pap és professzor is szerzett magának, családjának örök tulajdonjoggal polgári házas telket Debrecenben. Méliusz Horhi Juhász Péter püspöké volt a Hatvan-utcai 1. sz. szegeleti telek, amelyet halála után 1573-ban özvegyétől és leányaitól Debrecen város csere útján szerzett meg lelkészi lakásul, átengedvén nekik adómentesen, egy házzal hátrább, a plébánia mellett fekvő parókiális házat, a fának nőtt lícium mellett. E házzal északfelöl szomszédos (most Kálvin-téri 17. sz.) telek 1636 után Keresszegi Herman István püspöké. -A Keresszegi-házat 1683-ban "nektár ajkú"-nak nevezett ékes szavú papunk, Köleséri Sámuel és neje Dómján Anna vette meg. Megtartotta veje, Komáromi Csipkés György, bibliafordító pap is. Csak unokái, akik már gazdag birtokos nemes urak, váltak meg tőle 1735-ben. Keserűi Dayka János, Bethlen Gábor kedvelt udvari prédikátora, erdélyi superintendens és családja 1619-1648 között örökség útján bírta Német (Széchenyi)-utcában levő 9. sz. házat. Helyét most a kir. tábla egy része foglalja el. Hodászi Pap Lukács püspök Péterfia Jakab-utcában vett házat 1609, a kereskedőtársulat székháza helyén. Ez a ház 1639-ben vétel útján Fodorik Menyhért könyvnyomdászé lett. Tornai Pásztor István püspök a Piac-utca 40. sz. telek tulajdonosa 1648-tól fogva. Ferenc nevű fia 1702-ben még innen adózik. Ez a ház a múlt század dereka táján Rakovszky Dániel főbíróé volt. Mártonfalvi György kollégiumi rektor 1675-ben a Csapó-utca 16. sz. házat vásárolta meg, amely halála után özvegye kezével tanártársára, Lisznyai Pálra szállott, mert 1681-ben már ennek a nevén áll. De 1713-ban mégis fia M. Sámuel szoboszlai lelkész idegenítette el. A Német (Széchenyi)-u. 14. sz. ház, amely most dr. tunyoghi Szűcs Géza ügyvéd tulajdona, a XVIII. században vétel és örökösödés által száz esztendőnél tovább pap és professzor családok kezében volt. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 311