A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán

most Dóczi református leánynevelőintézet), 1704-től fogva a Piac-u. 26., Vígkedvü-féle házban. Komáromi Cs. György (főbíró 1701., 702., 711., 713., 715.,1723.) háza Cegléd (Kossuth)- utcában volt. Történelmi nevezetességű házzá lett a hosszú kuruc-szabadságharcnak véget vető béketárgyalások által. Helyén most a pénzügyi palota áll. Diószegi Sámuel (1706., 709., 712., 714.) Német (Széchenyi)-u. 6. sz. a. élt. Ez a telek elébb apósáé, a szintén főbíróságot viselt Balyik Andrásé volt. A Debrecenen keresztül utazó svéd királyt XII. Károlyt e házban látta vendégül Diószegi Sámuel 1714-ben, nemcsak mint a város főbírája, de mint postamester is. E háznak az is nevezetessége, hogy kerek száz esztendeig benne kezelték a delisanszos postahivatalt Diószegiek és Fáyak, a XVIII. század debreceni postamesterei. Domokos Márton és Lajos, apa és fiú. (Amaz 1736-52., 1754- 1764 közt főbíró, emez 1774-től 1790-ig felváltva főbíró és polgár- mester.) Mindketten a Cegléd (Kossuth)-u. 33. számú házban éltek; amely most a többször említett Dóczi-intézeté. Szombati István, a nagy alapítványairól ösmert főbíró (1790- 1811.) a Cegléd (Kossuth)-utcai 23. sz., most Forrai házban lakott. Simonffy Sámuel (1811-1821.), kinek nevét legmaradandóbban a református egyháznál viselt főgondnoki tisztségében épült Nagy­templom és Kollégium őrzi meg, a Német (Széchenyi)-utca 10. számú házat mondotta magáénak. Jelenleg a Fischbein örökösöké, még a Simonffy korabeli külső állapotban. A város jegyzői közül csak ennek a háromnak megemlítésére szo­rítkozom: Nagykállói Fényes István, a török korszak végén szolgálta példás hűséggel és verselni szerető tollal Debrecen városát. Megénekelte a város 1664. évi siralmas eseményeit és a városnak Strassoldó generá­listól szenvedett kifosztását. Háza Nagycsapó-utcában (most 18. sz.), a régi Várkastély helyén állott. Pósalaky János is hü krónikása volt városa nyomorúságos állapotjának. Halhatatlan érdeme, hogy eredményesen fáradozott a szabad kir. városi kiváltságlevél megszerzésében és a polgárságot fe­nyegető sérelmek, veszedelmek eltávolításában. Fiatalabb korában a Degenfeld-téri (akkor Barátok közi) 3. sz. atyai házában élt. Később a 310______________________________________Zoltai Lajos munkáiból

Next

/
Thumbnails
Contents