A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság (1757-1850)
A törvényszék másodfokon hozott ítéletei ellen fellebbezéssel élni nem lehetett. Ezt az elvet 1841-ben megkísérelték áttörni. Egy sikkasztási ügyben hozott másodfokú ítélet ellen a sértett jelentett be fellebbezést s miután a törvényszék ezt megengedhetőnek nyilvánította, az iratokat felterjesztették a királyi Táblához. A Tábla azonban ítéletében kimondta, hogy a törvény szerint a fellebbezés nem engedhető meg, ekként az ügy megvizsgálásának helye nincs és az iratokat visz- szaküldte a kerületi törvényszéknek.64 Egyébként a másodfokú eljárás befejezése után, a törvényszék ítéletének egy példányát az ügy irataival együtt megküldte az illetékes városi tanácsnak, az érdekeltek előtti kihirdetés és a jogerős büntetés végrehajtása végett. A szabadságvesztés büntetéseket a városháza épületében erre a célra kijelölt helyiségben, a pálcázást a városháza udvarán hajtották végre. A pénzbüntetések és egyéb pénzbeli marasztalások behajtására pedig két tanácsbeli személyt rendeltek ki. A jogerős ítéletek végrehajtását a hajdúkerület tisztiügyészi hivatala a városi tanácsok jelentései alapján, továbbá az időnként tartott helyszíni vizsgálatok alkalmával ellenőrizte, és ha mulasztást tapasztalt, a szükséges intézkedéseket megtette. 1. sz. melléklet A bűncselekmények minősítése a fellebbezéssel megtámadott ítéletekben és a vádlottak száma 28 A hajdúkerületi büntető törvényszék,... minősítés a vádlottak szá testi sértés 177 lopás 33 orgazdaság 2 sikkasztás 4 csalás 2 becstelenítés, rágalmazás 6 paráznaság 4 káromkodás 5 közrend megsértése 13 önbíráskodás 3 hamis vád 1 64 Uo.l841.Fasc.4.R.№l65.
