A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Francz Vilmos: Adalékok a felnőttnevelési stúdiók történetéhez

238

Betekintés a felnőttnevelési stúdiók történetébe

lyek lehetővé tették, hogy az általános ismeretterjesztést necsak a TIT, hanem más művelődési intézmény is, a szakmai vezetőképzést (céltanfolyamok keretében) a központi szakmai intézmények (NI, OPI, OOK stb.) megbízásából a megyei, nagyobb városi intézmények is irányíthassák, tervezhessék, elvégezhessék.

Mindez nagyon pontos szereposztást és kiterjedt, folyamatos munkakapcsolatot igényelt a stúdiót működtető intézmény részlegei, szakapparátusának rétegei között, a stúdió és társintézményei (TIT, MTESZ, PTI, fűm és szemléltetőeszköz tár, a dolgozók általános és középiskolái stb.) között, a stúdiók és az információhordozókat készítő, módszertani tanácsadást nyújtó intézmények (OPI, OOK, NI, a többi stúdió) között, az információszükségleteket kutató, hatásvizsgálatokat végző intézmények (Tömegkommunikációs Kutatási Központ, felsőfokú oktatási intézmények stb.), a felnőttoktatásban érdekelt munkahelyi szervek (oktatási osztályok, csoportok, előadóik, szak- szervezeti szerveik) között. Alapvetően pedig azt igényelte a vázolt szerep, hogy a működtető intézményen belül vagy a földrajzi környezetében működő - legalább - andragógiai kézikönyvtár, film- és szemléltetőeszköz-tár, ifjúsági klubellátó és felnőttoktatási stúdió egységbe szerveződjön: helyiségadottsága, állománya (médiatára, audiovizuális és számítógépes gépparkja, anyagkészlete, szakmai apparátusa, működési fedezete egyesüljön, így fejlődjön tovább, így fungáljon. Ugyanis így kerülhetöek el a fedések, kereszteződések a fejlesztésben, a programozásban. így szervezhető egy közös cél érdekében pontos szerep- osztással anyagi és szellemi erő, növelhető a pozitív hatás.

Mint már megemlítettem: az induláshoz viszonylag elégséges ösz- szeg állt a stúdiók rendelkezésére a kapott központi támogatásból. A helyiségfenntartás, az eszközfejlesztés, anyagellátás stb. dologi kiadás már 1978-tól, a személyi kiadások: munkabérek, tiszteletdíjak, pályadíjak stb. pedig 1979-től a mecénás szereppel együtt a működtető intézményekre s az őket fenntartó szervekre hárult.

Szögezzük le: A MEGSZOKOTTNÁL KÖLTSÉGESEBB IN- TÉZMÉNYRÉSZLEG KEZDETT KIALAKULNI, hiszen a hangzó, a képi, az írott programok felvételére, rögzítésére, sokszorosítására alkalmas anyagok, eszközök drágák. Már a beszerzésük is okozott gondot. Kihasználtságuk a médiák (hangzó, képi, írott és komplex információhordozók) számának növelésével, szakszerű raktározásával,