A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban
219 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII ezeknek a tárgyaknak a raktárkönyve, mely a következő adatokat tartalmazza: megnevezi a vagyontárgyat - többnyire bútorok, ruhák, használati tárgyak - feltünteti, hogy kitől szállították be, esetleg milyen állapotban, kinek adták át (ha átadható volt), és mikor. Földek, ipari üzemek, házak, zsidó vagyonok Vizsgáljuk meg ezután az elhagyottá vált ház- és földbirtokok, ipari és kereskedelmi vállalatok és a zsidóvagyonok feletti gondnokság kérdését! Már 1945. január végén szükségessé vált rendezni az elhagyott birtokok gondnokainak és további kezelésének ügyét. Ugyanis az orosz katonai parancsnokságok városonként és községenként is a legtöbb helyen saját rendelkezés alá vették kezelésüket és azoknak minden tárgyát és haszonvételét pedig a Vörös Hadsereg céljaira használták. Hajdúvármegye alispánja jan. 21-én kelt, a Földművelésügyi Miniszterhez írott levelében ezért kéri, hogy helyezzék vissza a régi szakképzett intézőket, vagy szakképzett, fizetett gondnokokat nevezzenek ki. Szülessék végre ez ügyben az orosz katonai parancsnoksággal egyezség a (jövő) évi termés biztosítása érdekében!13 Egyébként az alispán már 1944. decemberében javaslatot kért a megye polgármestereitől, főszolgabíróitól és az elöljáróságoktól az elhagyott birtokok gondnokául javaslatba hozott személyekre a birtokok megjelölésével.14 A 727/45.M.E.sz. rendelet pedig kötelezővé tette a földbirtokok elhagyatottságának bejelentését. E bejelentési kötelezettség következtében pontos fogalma volt a kormánybiztosi megbízottnak a földek nagyságáról, fekvéséről, művelési ágáról, a hozzátartozó élő- és holt felszereléséről is. Arról, hogy milyen mezőgazdasági munkálatokat végeztek rajtuk, illetve, hogy a földosztás mennyiben érintette azokat. Elég sok problémát jelentett egyébként hogy a háború során elmenekült földbirtokosok földjét a földreform során kiosztották, és utólag visszakövetelték. Debrecenben és a megyében számos ipari és kereskedelmi vállalat vált elhagyottá (főleg a zsidók elhurcolása után.) A rendelet alapján be 13 HBML. XXI. 104/b. l.d. 4/1945. Az elhagyott birtokok gondnokainak és további kezelésének ügye. 14 HBML. XXL 104/b. l.d. 414/44.
