A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban
kellett jelenteni a vállalat cégét és székhelyét, továbbá az üzletkörre és az iparjogosítványra vonatkozó adatokat, a tulajdonviszonyokat, valamint a vállalat vezetésére vonatkozó minden tárgyi és személyi adatot. A bejelentésnek tartalmaznia kellett a vállalatra vonatkozó leltári adatokat és a vállalat részletes leírását. A 6190/1945. M.E.sz. rendelet (1945.VIII. 10.) úgy intézkedett, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, illetve a mellé szervezett Elnöki Tanács azoknál az ipari vállalatoknál (üzleteknél, üzemeknél), berendezéseknél, nyers- és segédanyagoknál, amelyek az ipari termelést szolgálják, az iparügyi miniszter egyetértésével tehet a javak nyilvántartásán és biztosításán túlmenően intézkedéseket. A levéltárba került iratokban számos ipari vonatkozású üggyel találkoztam. Az üzemek, gyárak stb. tulajdonosai kérik az elhagyatottság alóli mentességet. így pl. több malom tulajdonosa (Hajdúsági Olajmalom, Petritelepi-malom, Hortobágy-malom, Nagy-Gőzmalom Rt) vagy a nyomdák tulajdonosai (Paszternák Dezső, Herskovics Miklós, Katz Sándor); a Debreceni Elektrotechnikai Vállalat tulajdonosa (Földvári Mór); a Debreceni Jéggyár tulajdonosa (Pollák Sándor), stb. Gondot jelentett sok esetben, hogy a törvény szerint nem minősültek elhagyottnak azok az üzemek, üzletek, amelyek a tulajdonos házastársának vagy egyenesági rokonának birtokában voltak, és a kisipar, illetőleg a kereskedelem körét nem haladták meg. Igen ám, de meddig kisipar a kisipar, ill. a kereskedelem?! Ez a kérdés különösen a zsidókat érintette, hiszen a legtöbb ipartelep, üzem, üzlet, házingatlan az ő tulajdonukban volt. A deportált, gettókba kényszerített zsidók lassanként kezdtek visszatérni lakóhelyükre. A Debreceni Zsidó Szövetség már 1945 április 16-án kérelemmel fordult Őry István főispánhoz, hogy intézkedjen a tekintetben, hogy Debrecen városa és Hajdúvármegye gondoskodjon róluk, tehát visszaérkezésükkor megfelelő fogadtatásban részesüljenek.15 Ezt célozta az alispán körlevele is.16 Már itt utalt rá, hogy nyilvántartást kell készíteni a visszatért zsidókról, a zsidó üzletekről, ipartelepekről, ill. ingatlanaikról. A zsidó vagyonokról egyébként a Pénzügyigazgatóságnak megközelítően pontos kimutatása volt. A Magyar Királyi Minisztérium 1600/1944.M.E.sz. rendelete alapján (1944.ápr. 14.) "az államháztar220 _________________Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága iratai... 15 HBML. XXI. 113/b. l.d. 109/45. 16 HBML. XXI. 113/b. l.d. 595/45.
