A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság (1757-1850)
18 A hajdúkerületi büntető törvényszék,... sértett kirívóan jogellenes magatartása eredményezte a vádlott cselekményét, ezért az ítéletben a sértettel szemben is megtették a szükségesnek tartott intézkedéseket. Ennek egyik - fejleményeiben is - érdekes példája a hadházi városi tanács ítélete. Az ügy két vádlottját azért büntette meg, mert szolgálatukból "hír nélkül" elszöktek. Cselekményük elkövetésének indoka azonban az volt, hogy munkaadójuk, V. István postamester rútul szidalmazta és undorítóan káromolta őket. Ezért a városi tanács a sértett postamestert megintéssel büntette s figyelmeztette, hogy a jövőben a káromkodástól, szidalmazástól tartózkodjék és ez által cselédeinek az elszökésre okot ne adjon. A postamester az ítélet ellen fellebbezéssel élt. írásbeli indokolásában azt állította, hogy az ítélet őt "a cselédek közzé zavarván prostituálta" (megszégyenítette) és "egy közönséges tisztet rútul megbántott". Az elsőbíróság a fellebbezést megengedő végzésében többek között a következőket írta: "...a panaszolkodó mind ekkoráig büntetlenül gázolván a mások, úgy az egyes személyek, mint az egész Magistrátus becsületében, már annyira felfuvalkodott, hogy postamesteri szolgálatát olyan közönséges tisztségnek hiszi, mely ötét a Magistrátus auctoritásán (tekintélyén) annyira felül emeli, hogy ha az másképpen ítél, mint ő, az ötét rútul megbántja... Kifejezései nyersek, megvetők, illetlenek és sértők, sőt fenyegetők. Appellátája hasonló... a törvény rigora alá ritka sora vagy ritka szava nem esik..." A törvényszék az elsőbíróság ítéletét helyben hagyta és külön is kiemelte, hogy "a panasztevő postamester ez alkalommal ismét megbizonyított gorombaságaiért, amelyeket mind cselédjei, mind a helybeli Magistrátus ellen elkövetett, - megfeddetik s hogy azokat jövendőre eltávoztassa, megintetik". 2. A büntetést súlyosbító ítéletek A törvényszék az elsőfokon kiszabott büntetéseket 47 vádlott (18,2 %) terhére súlyosbította, ennek indoka azonban nem mindig derül ki, mert az ítélet legfeljebb annyit tartalmaz, hogy a vádlott által elkövetett cselekmény nagyobb fenyítéket érdemel, vagy súlyosabb beszámítás alá esik. Ezeket az általánosságban mozgó megfogalmazásokat a törvényszék a Királyi Tábla és a Hétszemélyes Tábla korabeli 30 30Uo. 1824. Fasc.VVV.№37.
