A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén

za, különösen a természetes és a betegség miatti elhalálozás mértékét, így például 1886-ban a himlőjárvány idején, június közepétől a következő év februárjáig 658 megbetegedésből 182 halálos volt.’ Dr. Tüdős Kálmán tiszti főorvos jelentése szerint 1907 és 1910 között görcsökben és bélhurutban 1497 fő, évente átlagosan 374 gyerek halt meg Debrecenben.3 4 Hasonlóan elrettentő a gümőkór pusztítása, hiszen 1901-től 1907-ig éves átlagban 359 személy halt el ebben a betegségben.5

Az elhalálozás magas száma a 7 éven aluli korosztálynál tapasztalható, ami összefüggésben áll a gyerekek szervezetének gyenge ellenállóképességével.6

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 163

Év:

1894

1905

1909

Összes halálozás:

1775

2455

2035

A 7 éven alul elhaltak:

1005

1064

895

A 7 éven aluli elhalálozás százalékban:

56.6

43.3

43.9

A vizsgált 30 év során a halálokok közül magas számarányával a tüdőgümőkór és a csecsemők bélhurutja emelkedik ki.7 8

Ev:

1894

1902

1910

Gümőkór:

248

330

304

Bélhurut:

320

221

201

1890-ben 154, 1909-ben 214 a görcsök okozta halálos megbete8 n gedések száma. Ez a betegség ugyancsak a csecsemőket tizedelte

3 HBML IV.B.1405/b. 81.d. 184/1887.

4 HBML IV.B. 1405/b. 149.d. 1.2/1913.

5 Saját összesítés az alábbi adatok alapján: Magyar stat. évk. IX. i.m. 49. HBML IV.B. 1405/b. 163.d. 11.35/1904.

6Dr. Sárváry Gyula i.m. 7. HBML IV.B. 1405/b. 163.d. 11.35/1904. 170.d.

11.35/1910.

7Dr. Sárváry Gyula i.m. 12., 8. HBML IV.B.1405/b. 163.d. 11.35/1904., 173.d. 11.35/1911.

A magyar szent korona országainak 1909-1912. évi népmozgalma. Kiad., a Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1916. 604-605. (Továbbiakban 1.: Magyar szent korona..., i.m.)

8 HBML IV.B.1405/b. 92.d. 4/1890., 170.d. 11.35/1910.