A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén
meg. A felsorolt halálokok veszélyesebbek, mint az összes többi ragályos betegség. Amíg például 1906-ban a hevenyfertőző betegségek között 47 az elhalálozottak száma, addig gümökórban 361, bélhurutban 202. A fertőző betegségek halálozási arányának bemutatására szolgál 164 ______A közegészségügy és a közművek fejlődése Debrecenben... néhány év statisztikája:9 Év: 1886 1894 1901 1905 1912 Roncsoló toroklob, torokgyík: 40 132 20 26 13 Vörheny: 11 17 42 20 29 Kanyaró: 1 2 2 15 2 Himlő: 2041Hasi hagymáz: 44 18 25 26 16 Vérhas: 59 5 1Szamárhurut: 7 5 6 6 4 Az egészségügyi hatóságnak alapvető problémája volt a fertőző betegségek terjedésének a megakadályozása, hiszen a járvány kialakulása a halálozás mértékét növelő tényező. Járványos betegségek10 Évei Kanyaró Vörheny Influenza Hasi hagymáz Roncsoló toroklob 1887, 1890-1893, 1895, 1897, 1899, 1901, 1903-1906, 1913, 1916-1917. 1887, 1894-1895, 1897, 1899, 1901-1903, 1905. 1890-1891, 1900-1901, 1903, 1905, 1911. 1888, 1905, 1913. 1894,1905. Hökhurut és szamárhurut 1896,1906. Hólyagos himlő 1887,1917. A hazai és külföldi járványokról a belügyminiszter körrendeletek- ben tájékoztatta a törvényhatóságokat. Ezek a leiratok egyben az óvintézkedések foganatosításáról is rendelkeztek. Jelentőségük elsősor9 Dr. Sárváry Gyula i.m. 9. Magyar stat. évk. IX. i.m. 49. HBML IV.B.1405/b. 163.d. 11.35/1904. 10 A városi tanács közigazgatási iratanyagában található polgármesteri, közigazgatási bizottsági időszakos jelentések.