A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen kisebb vendéglátó egységei az 1900-1910 közötti években
veszi körül a kiskatlant. Juxból, ahogyan akkoriban bécsiesen mondták. De mégiscsak a külvárosban volt otthon, az állomások vidékén, a Nyugati utcán, a Külsővásártéren, a Csapó utca végén és a "Csicsogón", hiszen itt sűrűn sorjáztak a kocsmák, a liter bor mellett megülő kisemberekkel.64 A virslisek sorába tartozott az a Csajka János Tizenháromváros utca 47. szám alatti lakos, akit "Kövér virslis"-nek neveztek. Ővele esett meg, hogy 1909. ápr. 13-án szokásos éjszakai útját végezte, amikor a Nyugati soron egy ember neki rontott, kikapta kezéből a kosarakat, melyben 24 pár virsli, 5 tányér, 2 kés, szóval majdnem összes vagyona volt, azután a támadó elfutott és nem is sikerült utolérni.6' Az ételárusoknál kell említést tennünk a "lacikonyhások"-ról. Ők friss sertés szeletekből állítottak elő hirtelen sültet. Ez volt a legnemesebb - például a hurkával összevetve - alkalmi, népkonyhái készítmény. Sátraikat azonban alkalomszerűen, sokadalmak idején (vásárok, majálisok) verték fel az italárusok közelében, mintegy borkorcsolyával szolgálva a vendégeknek. Nevüket a hagyomány szerint a gyakran pénztelen II. Ulászló királyról kapták.66 67 Kávémérők Az egykori magyar iparjog szerint alig volt különbség téve a kávéházak és a kávémérők között. A kávéházakra vonatkoztatva például a meghatározás a következőképpen szólt: "...olyan iparüzlet, amelyben kávét, tejet, tejterméket, tejes italokat és ételeket, hideg és meleg húsárut, hideg húsételeket, stb. szolgáltatnak ki és amelyben legalább egy tekeasztal állandóan a közönség rendelkezésére áll..." A kávémérésekkel kapcsolatban pedig a következők voltak olvashatók: "...ugyanazon ételeket és italokat szolgálják ki, de nincs tekeasztal..." Ezek szerint látszólag a tekeasztal létén, vagy nem létén múlott volna a fokozati differencia. Az igaz, az előírás még egy különbséget említ, nevezetesen a kávéház vezetéséhez, létesítéséhez képesítésre is, a kávémérés r r r 67 működtetéséhez csak engedély szükséges. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII __________________133 64 Béber László: I.m. 80-81. 65 D, 1909. ápr. 14. 66 Új Idők Lexikona 16. kötet 4085. 67 DF, 1910. aug. 18. és DU, 1905. nov. 9.
