A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen kisebb vendéglátó egységei az 1900-1910 közötti években
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 117 Debrecen kisebb vendéglátó véllalatai az 1900-1910 közötti években SjŰcA £uü> A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1994-es évkönyvében megjelent írásunkban törekedtünk arra, hogy Debrecen szállodáiról, kávéházairól, az étterem szintű vendéglátó vállalkozásairól, azok 1900-1910 közötti állapotáról ismertetőt adjunk. Ennek során 45 vállalkozást mutattunk be, s már akkor jeleztük; városunk vendéglátóipara koránsem ennyi vállalkozásból állt.1 A bemutattak csupán a nagyobbak, a jelentősebbek, s mellettük számos vendéglő, italmérés, lacikonyha és pálinkásbutik, kávémérő és szállásadó létezett, tehát az ismertetetteken túl volt egy nagyságrendileg kisebb vállalkozásból álló csoport is. Jelen munkánkban ez utóbbiakról szeretnénk szólni. Ételt és italt kiszolgálók Bár a vendéglők és a kocsmák között lényeges különbségek voltak, másoldalról azonban mindkét ágazatnál jelentkeztek egymással egyező vonások is. Az alábbiakban mi ezekről az egybeeső jellemzőkről együttesen óhajtunk írni, anélkül, hogy külön- külön megismételnénk azokat. A század elején érvényben lévő rendeletek előírták, hogy az üzlethelyiség külső részén, a vendéglátóhely neve mellet más olyan elnevezés is használható (söröző, borozó, stb.), amely nem félrevezető. Csakhogy a szokás akként alakult, hogy vagy a tulajdonos nevét, vagy a cég sajátos elnevezését is kiírták a cégtáblára. A következőkben néhány ilyen - egyébként hangulatos -, sajátos, különböző dolgokra utaló nevet szeretnénk bemutatni. A nevek egyrésze a vendéglátóvállalat sajátosságára igyekezett a figyelmet felhívni. Szeredy (Szendrey) József például a Homokkert 125. sz. alatti vállalatának a "Zenélőórához” nevet adta. Arra utalt 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 1994. XXI. (Továbbiakban=HBML) (Szerk.: Radics Kálmán, D., 1994.)
