A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
104 Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról... lecsapolás lecsapoló csatornahálózat alkalmazásával. A lecsapoló csatorna az Árkus-ér medrének felhasználásával Ágotánál torkollik a Hortobágy-Berettyó-csatomába. Az öntözés időtartamát április 1-től szeptember 1-ig terjedő időszakban két alkalommal tartják célszerűnek, mivel az ennél több alkalom már a terület legelőként történő használatát akadályozná. Az elkészült költségtervezet szerint a 30 ezer holdas terület öntözése és az üzemeltetéshez szükséges egyéb felépítmények (hidak, szivattyútelep, stb.) elkészítése 1 260 ezer koronába kerülne. Az éves fenntartási költségek 56 100 koronányi összegben irányozták elő, amely költség egy részét halgazdaság kialakításából származó bevételekkel kívánták csökkenteni. "A Hortobágy legelőn az utolsó tíz év statisztikai adatai szerint átlag 20 237 számos jószág legelt és a Hortobágyot terhelő költségekből a múlt évben egy számos marhára pásztorbérrel 5 frt. 48 kr., egy számos lóra pedig 5 frt. 98 kr. esett, a gazdák állítása szerint azonban a legelő használata ezen költséget sem érte meg. ... A Hortobágyon öntözés esetén 30 ezer számos jószág megfelelő megfelelő legeltetését feltételezhetjük. ...öntözés esetén kerekszámban mintegy 2 millió frt. a haszon érték növekedés."9 - írják a tervezet végén mintegy bizonyítván, hogy a viszonylag nagyösszegü befektetés busásan megtérülő hasznot hoz a város birtokosságának. "Ismeretes, hogy Debreczen sz. kir. város polgárai hajdani jólétüket főleg a jószágtenyésztésnek köszönték, ez jelöli meg tehát az utat, mint kell az általános jólétet előmozdítani. Azon meggyőződésben vagyunk, hogy jelen terv szerint foganatosítandó öntözés alkalmas lesz a Hortobágy legelőt kiváló mértékben javítani, s ha a törvényhatóság olyan intézkedéseket teend, melyek az öntözött Hortobágyot, mint osztatlan egészet megfelelően kihasználhatóvá teszik, nincs kétségünk aziránt, hogy az állattenyésztés nagyfokú lendületet fog nyerni."10 Ezen gondolatok jegyében ajánlja a város figyelmébe a hivatal elképzeléseit Vinnay Géza kir. kultúrfőmérnök, a hivatal akkori vezetője. A debreceni gazdák bizalmatlansága és a nagy beruházási költségek miatt a 30 ezer holdas terület helyett a hivatal kezdetben egy kísérleti öntözőtelep kialakítására törekszik, melynek létesítéséhez az ún. Csúnya-föld nyugati részét választják ki. Ezen a 9Uo. 10,
