A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
105 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII mintegy 3000 holdas területen kívánják igazolni elképzeléseik helyességét, s bebizonyítani, hogy a szikes területek hasznosításának járható útja az öntözéses gazdálkodás megteremtése. Mivel eddig még ilyen kísérlet a Hortobágyon nem volt, az öntözési munkálatok kisebb területen történő bemutatásával azt a célt is szeretnék elérni, hogy a gazdákban felkeltsék a most még hiányzó érdeklődést. A kiválasztott terület alkalmasnak látszik a kísérletre amiatt is, hogy a Hortobágy szélén fekszik, így az öntözésre be nem rendezett területeken a legeltetést, illetve a használatot nem zavarja, ezenkívül közel fekszik az öntözővizet szolgáltató Tiszához is. Először ehhez azonban meg kellett szerezni a terület használati jogát a várostól, hogy hosszútávra berendezkedve megtehessék a szükséges intézkedéseket, megteremtsék a szükséges felépítményi hátteret. A kiválasztott terület öntözésre való alkalmasságát illetően megoszlanak a vélemények. Az Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti Állomás 1909- ben készült szakvéleménye szerint, éppen a legrosszabb részt választották ki az öntözési kísérlethez. Amennyiben a talaj annyira szikes, mint a mellékelt műszaki leírásokban szerepel, értelmetlen a terület öntözött rét, vagy legelőként történő alkalmazása. "Ennek a rossz sziknek berendezése és kezelése oly sokba fog kerülni és a rajta elért eredmény oly gyenge, a rajta termelhető fű mennyisége oly kevés lesz, hogy az öntözéssel elért eredmény semmi arányban sem lesz költségekkel és fáradsággal és arra lesz jó, hogy a gazdákat az öntözéstől elriassza. A nagyon rossz sziket csakis halastónak érdemes berendezni." így összegezi szakvéleményét Gyárfás József a kísérleti állomás vezetője". Egy későbbi, 1911-es szakvélemény hasonló megállapításra jut a terület öntözésre való alkalmasságát illetően. Sigmond Elek műegyetemi ny.r. tanár szerint a terület annyira szikes, hogy gazdaságosan csak halastavak alakíthatók ki rajta. A kísérletre egyedül az Árkus-patak déli és délkeleti oldala alkalmas, mert itt nagy valószínűséggel az öntözés harmadik évében már eredmények mutatkoznak. A vélemények tehát nem osztják a kultúrmérnöki hivatal derűlátását az öntözéses kísérlet végkimenetelét illetően. 1902 áprilisában a Debreceni Gazdasági Egyesület javasolja, hogy 300 holdat ajánljon fel a város a Hortobágyon mintaöntözésre. A gazdasági "HBML VI.256/a3.cs. 1168/1909.
