A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
103 A tervezet elején földrajzilag meghatározzák a város tulajdonában levő hortobágyi részek elhelyezkedését, mivel a hivatal csak ezen terület vonatkozásában készítette el a terveket. „A debreczeni 'Hortobágy' legelő Balmazújváros, Csege, Tiszafüred, Nagyiván, Nádudvar községek és az Angyalháza nevű puszta határai között terül el a Hortobágy vízfolyás völgyében; nagysága circa 40.ezer kataszteri hold, talaja többé kevésbé szikes természetű."7 Ezt a területet jelen formájában a város birtokossága legelőként hasznosítja, ahol a városi tanács által szabályozott rendben folyik az állatok legeltetése. A Tisza szabályozás következtében a terület még szárazabbá vált, a legelők minősége tovább romlott, ezért egyre kisebb létszámú állatállományt képes eltartani. "Mint ezt Wolf Henrik osztrák geológus 1867-ben írt munkájában igazoltatik, mely szerint az ármentesítés óta az állatállomány előbbinek egyharmadára szállott alá, s ez azóta is folyton csökkenőben van, mit a város által évről-évre szerkesztett kimutatások bizonyítanak."8 Az öntözővíz forrásaként a Tisza kínálkozik, ahonnan a vizet (Csege-debreceni határ) vízemeléssel juttatnák el az öntözendő területre egy 13,5 kilométer hosszú csatorna segítségével. Ez a csatorna csaknem kizárólag debreceni érdekterületen haladna és idegen érdekeket kevésbé érintene. Ez azért fontos, mert a kiadásokat jócskán lecsökkentené, ha idegen területek megvásárlására nem kell akkora összeget előirányozni. A terület geológiai viszonyai miatt a Hortobágynak kb. 30 ezer holdas területe öntözhető nyereségesen, ennél nagyobb terület öntözési hálózatának kiépítése már aránytalanul megnövelné a beruházási költségeket. Tekintettel arra, hogy a területet továbbra is legelőként kívánják hasznosítani, az öntözés "csörgedeztetéssel kapcsolatos árasztással" tervezték meg. A területet 2000 holdas nagyságú parcellákra osztották föl, mely parcellákat további két részre bontottak, úgy hogy az egyik rész magasabb fekvésű legyen a másiknál. Az öntözővizet zsilipekkel ellátott öntözőcsatornákon keresztül juttatják el a megfelelő parcellára. Az öntözővíz egy árokhálózat segítségével a felső parcellarész magasabb területeiről csörgedezve jut el az alacsonyabb fekvésű területre. A parcella öntözésének befejezése után azonnal kezdetét veszi a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 7HBML VI.256/a3.cs. 8I
