A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)

Új laky megemlíti még a Hortobágy fásítását is, mint a hasznosítás egy lehetséges formáját, amivel már az 1880-as évektől próbálkoztak. Akkoriban 3-5 holdas erdőket telepítettek, elsősorban abból a célból, hogy az állatokat védeni tudják vihar esetén. Újból a kérdés az első világháború után merül fel, amikor is az Állami Erdőhivatal javaslatára elsősorban az ún. "hátakat" kezdték befásítani.

Voltak elképzelések, amelyek a Hortobágy iparosítását szorgalmazták. Kövendy Domokos macsi uradalmi intéző, törvényhatósági bizottsági tag 1906-ban beterjesztett javaslatában6 ezt olvashatjuk: „Ha ellenben Hortobágyon létesülne egy cukorgyár, egy bőrgyár, egy gyapjúmosó, egy posztógyár, egy serfőző, len-, kender-, gyékény- és vesszőfonó, egy konzervgyár: mindezen gyárak ott helyben és Debrecen vidékéről szereznék be elsősorban a nyersanyagot, az árakat éppen nem, vagy igen kevéssé befolyásolná a fuvar, így a nyerstermékekért sokkal magasabb árakat lehetne kapni, mint a mai viszonyok mellett, a nyerstermelés sokkal jobban kifizeti magát, az őstermelésnek minden ágában. És ez a körülmény a földnek értékét is a máig bérlet útján kezelt gazdaságoknak haszonbérét hihetetlenül emeli." Ezen magasröptű gondolatok irreálisnak bizonyultak az akkori gazdasági és infrastrukturális viszonyok között. A városi tanács konzervatív beállítottságú tagjai nem lelkesedtek különösebben ezért az ötletért.

A Hortobágy-puszta célszerűbb hasznosítására tehát többféle elgondolás is létezett, de jelen cikk az öntözéses legelőgazdálkodás feltételeinek kialakításával, illetve az erre irányuló törekvésekkel kíván elsősorban foglalkozni.

A Kultúrmérnöki Hivatal képviselői, Bolla Mihály, Vinnay Géza, Józsa László az 1890-es években a gazdasági egyesületben biztatják a város birtokosságát a legelőterület jobb kihasználására. A városi tanács felirata alapján gr. Festetics akkori földművelésügyi miniszter 78554/1895. sz. rendeletével, amely 1895. január 18-án lát napvilágot, utasítja a debreceni Kultúrmérnöki Hivatalt a Hortobágy-puszta öntözési tervezetének elkészítésére. Ez a tervezet 1898-ban el is készült és mintegy 30 ezer kát. holdra kiterjedően 2 520 ezer koronás költséget előirányozva képzeli el az öntözési kísérlet beindítását. Az alábbiakban röviden ismertetni kívánom az 1898-as elképzeléseket.

6HBML IVB 1409/e 3d. 1906. szeptember 15.

102 Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról...