A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék 1861-1871. évi működésének vázlata
tékétől függetlenül - ők is élhettek fellebbezéssel. Ennek következtében jelentősen megnőtt a fellebbviteli bíróságok - királyi és hétszemélyes tábla - munkaterhe s ez szükségessé tette mindkét fórumon a külön büntető szakosztály megszervezését. III. A kerületi törvényszék a tizenegyévi szünetelés után tartott első ülésén - 1861 június 6-án - a büntető eljárás szabályainak az ITSZ szerinti változására, valamint a bűncselekmények nyomozását végző városi tanácsok e téren nem egészen begyakorlott tisztviselőire is tekintettel, összefoglalta a legfontosabb eljárási szabályokra vonatkozó utasításait. Előírta, hogy a kihallgatásokról készítendő jegyzőkönyvekben a gyanúsítottaknak mely személyi, családi, vagyoni állapotára és előéletére vonatkozó adatait kell felsorolni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kihallgatáskor a bűncselekmények elkövetésének lényegére, mellékkörülményeire és az elkövetés módjára vonatkozó kérdéseket röviden, szabatosan és logikai sorrendben tegyék fel a tisztviselők és a válaszokat a kihallgatott saját szavaival röviden, de úgy vegyék jegyzőkönyvbe, hogy abból "semmi érdekes" ki ne maradjon. A kihallgatott előtt írásba foglalt vallomását fel kell olvasni s ezt követően a jegyzőkönyvet - az eddigi gyakorlattól eltérően - nemcsak a kihallgatást végző és a jelen lévő hatósági személyeknek, hanem a kihallgatottnak is alá kell írnia. Az iratok külalakját illetően pedig azt a követelményt támasztotta, hogy "a bűnügyre vonatkozó minden irat tisztán, olvasható betűkkel, a szavak vagy mondatrészek kihúzigálása nélkül szerkesztendő." A nemesekre vonatkozó eljárási szabályoknak a nem-nemesekre kiterjesztése folytán a városi tanácsoknak esetenként döntenie kellett a gyanúsítottak letartóztatása vagy szabadlábon hagyása kérdésében. A letartóztatásnak csak akkor volt helye, ha a gyanúsított vagyontalan volt és szökésétől tartani lehetett. A letartóztatott gyanúsítottak ingó és ingatlan vagyonát a városi tanácsok abban az esetben is kötelesek voltak összeírni és bírói zár alá venni, ha az illető terhére a rabtartási költségen kívül más kár- vagy költségtérítési kötelezettség nem forgott fenn, mert nem lenne igazsá92
