A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék 1861-1871. évi működésének vázlata
kát állítson össze, amelyek zsinórmértékül szolgálhatnak mindaddig, amíg az alkotmányos törvényhozás másképpen nem rendelkezik. Az ITSZ szerint a megyei törvényszékek jogérvényes bírói határozatának meghozatalához az alispán vagy helyettesének elnöklete alatt legalább négy törvénytudó és állandó tag szavazata szükséges. Az ITSZ-ben irt felhatalmazás alapján a hajdúkerületi közgyűlés a törvényszék állandó tagjainak létszámát 1 1 főben állapította meg. Az elnöki teendőket ellátó kerületi alkapitány vezetése alatt négy kerületi táblabíró és a hat hajdúváros főhadnagyai, ezek akadályoztatása esetén törvénytudó kiküldöttei alkották a bírói testületet. Bár az érvényes határozatok meghozatalához az elnökkel együtt csak öt tagra volt szükség, a tárgyalásokon rendszerint ennél többen voltak jelen és vettek részt az ítélkezésben. Az ITSZ leszögezte, hogy a nemesek és nem-nemesek ellen indított büntető eljárások tekintetében a különbség megszűnik, mégpedig nem a nemesek jogának csorbításával, hanem a nem-nemeseknek a nemeshez emelésével Ennélfogva a magyar törvényeknek és gyakorlatnak az előzetes vizsgálatra vagy enelküli befogatásra, letartóztatásra, vagy szabadlábon hagyásra, kezességre bocsátásra és a védelemre vonatkozó, csak a nemesek által elkövetett büntettek esetén alkalmazható rendelkezéseit - a nem-nemesekre is kiterjesztette. A büntető eljárás gyorsabb befejezése érdekében az ITSZ úgy rendelkezett, hogy írásbeli perútra csak a főbenjáró büntetésre irányuló, és azok az enyhébben büntetendő, de bonyolultabb tényállású bűnügyek tartoznak, amelyeket tettestársak követtek el. Egyéb bűncselekmény esetén írásbeli eljárásnak csak akkor van helye, ha a vádlott erre irányuló kérelmét az eljáró bíróság alaposnak találta. Az elutasító határozat ellen azonban fellebbezésnek nem volt helye. A királyi Curia 1848-tól folytatott gyakorlatára is figyelemmel, büntettek miatt testi büntetést /pálcázást, korbácsolást/ kiszabni nem lehetett. Megszűnt a nem-nemesek perorvoslati jogának korlátozása s miként korábban a nemesek, az ítéletek ellen - a kiszabott büntetés mér91
