A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A centralista Pesti Hírlap és Debrecen

kifejezetten politikai lap itteni tudósításai csaknem teljesen mellőzték a politikumot

Még a korábbi szakaszban kialakult hűvös viszony fennmaradásához minden bizonnyal hozzájárult az újság 1845. január 26-ai számában "Debreczen" címmel közreadott cikk. Az aláírás helyén három x látható; a gúnyos hangvétel és az árulkodó stílus arra enged következtetni, hogy a kemény, itt-ott kíméletlen kritika a Fővárosi újdonságok c. rovat vezetője, Pákh Albert /1823-1867/ tollából származik. A fiatal újságíró nemrég költözött el a városból, ahol jogot tanult, és kedvezőtlen tapasztalatait máshol is publikálta,60 valamint rovatában is többször megcsipkedte a maradi cíviseket. A szóban forgó írás súlyosan elmarasztalta a népes várost: 'jelen korunkban sem a1 szellemi, sem az anyagi kifejlődésnek intéseit fel nem fogva, régi apathiájában sínlődik, 's álmaiból ébredni nem akar." A szerző célja az ébresztés és a felvilágosítás, "mert mi Debreczent szeretnők azon állapotban láthatni, mellyböl művelődés, 's anyagi jobblét folyna ki vidékeire, igen uraim, tudomány, kereskedés, művészet, mesterség, társas életi művelődés, 's gazdaság-képző iskolának kellene lenni a' városnak, mellynek intő példájára, kisebb 's nagyobb mértékben utánzói lennének a' vidéki községek." De hiába keresik az új élet jeleit - talán csak a gőzmalom terve bíztat valami jóval -, s ezért a városi vezetés, a hangadó polgárság a felelős. Ostorozta is őket: "benneteket a' hámozott perecz 's a' piaczi timsós kenyér, néhány borjúk' nevelése, a1 mázsás hízott sertések vajmi elégedettekké tesznek..."61

A részben jogos, ám másik részben igaztalan vádakra nem érkezett válasz, vagy ha igen, az nem jelent meg. A debreceni levelezők tétova utalásai nem voltak alkalmasak az egyoldalú kép módosítására. El kellett telnie bizonyos időnek, amikor - 1846 végétől, 1847 elejétől - világosabb, frissebb színek is feltűntek a cívisvárosról közzétett leírásokban. De még ekkor is volt, ami árnyékot vetett rájuk. 1847 nyarán történt - miként Schwarcz Dávid soraiból kiderül -, hogy egy munkácsi kereskedőt egy debreceni kovács a legényeivel csaknem halálra vert, pusztán csak azért, mert zsidó.62 Bár a város elmaradottságára is célSzinnyei J. i.m. 10.köt. Bp. 1905. 108-109. has.

61 Debreczen. = Pesti Hírlap, 1845. jan. 26. 66.

62 Pesti Hírlap, 1847. aug. 24. 128.

64