A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői
1681. Apafi fejedelem ajánló levelével jelent meg a soproni országgyűlésen Szűcs György és Varga György Debrecen képviseletében.4'1 1704. A gyulafehérvári országgyűlésen utoljára megjelenő debreceni küldöttség tagjai Erdőd Pál és Palágyi Pál volt.44 + + + Milyen feladatot láttak el a rendi és az erdélyi országgyűléseken részt vevő debreceni követek? Igyekeztek beszerezni a város számára fontos politikai, gazdasági információkat, eljártak Debrecen peres ügyeinek intézésében Pozsonyban és Pesten, szóvá tették - általában nem nyílt fórumon, hanem személyes tárgyalások során - a város biztonságát, gazdálkodását veszelyeztető jelenségeket, pénzt - ajándékot adtak át fontos személyeknek. A követi munka a klasszikus képviselői tevékenység iskolájának számíthat, valójában a város vezetésének egyik eszköze volt. A követek a városi tanácsból, a tisztségviselők köréből - főbíró, főjegyző, jegyző, tiszti ügyész - kerültek ki. A megbízatást a tanácstól és a választott hites közönségtől kapták. Debrecen város képviselői a polgári országgyűléseken. Az 1848. április 11-én szentesített törvénycsomagban két cikkely is foglalkozik az országgyűlési képviselő választásokkal. Az 1848 IV te. három éves ciklusokat állapit meg, az országgyűlés székhelyét Pestre helyezi és kötelezővé teszi az évenkénti ülés összehívását. A törvény megtöri a választójog nemesi monopóliumát, mert kiterjeszti a húsz évet betöltött azon közrendű polgárokra is, akik valamely bevett vallás felekezethez tartoznak, meghatározott vagyoni és értelmiségi szintnek eleget tesznek. Választható volt - nyílt szavazással - minden 24 éven felüli választó, a mandátumok számát 377-ben állapították meg. A szegényeket és a nőket kizárták a választásból - a lakosságnak kb. hét százaléka jutott választójoghoz. •13 44 Uo. Uo. 42
