A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Gazdag István: Debrecen országgyűlési képviselői

Ez volt Magyarország első polgári választójogi törvénye.

1848. július 5-1849. augusztus 13. A választási előkészületekre vonatkozó szabályozást a belügyminiszter május 18-án és 22-én kiadott körrendeletéiben adta meg.

Debrecenben a választást az április 24-én megalakított központi választmány készítette elő.45 46 Az 1848: V. tc-ben a választói jogosultságot biztosító cenzust alacsonyabban állapították meg, mint a városi törvényben. A napszámosok és segéd nélkül dolgozó kézművesek kivételével a polgárok és lakók is - a cenzus alapján - választói joggal bírtak.

Debrecen három képviselőt küldhetett az országgyűlésbe. A választójoggal rendelkező debreceniek száma 2323, illetve 2232 fő. A rendelkezésünkre álló két forrás eltérésére nincs magyarázat. Debrecenben a választás június 14-én, igen csekély érdeklődés mellett zajlott le. A szavazáson megjelent 1434 választó /a jogosultak 61,7 %/, de ez sem szavazott mind. Az I. kerületben Komlóssy Imre győzött Komlóssy László és Urinyi Pál ellenében, a II: kerület mandátumát, mivel Deák Ferenc a neki egyhangúlag felajánlott bizalmat nem fogadta el, Tar Károly törvényszéki tanácsnok nyerte el; a III. kerület képviselőjének pedig Farkas Károlyt választották meg 4/1

1861. április 6-1861. augusztus 22. A szabadságharc leverését követően, 12 évi kényszerszünet után, Ferenc József király, az Októberi Diploma és a Februári Pátens alapján, 1861-ben kénytelen elrendelni az ország- és tartomány gyűlések összehívását, de Magyarország esetében nem az 1848. V. te. alapján, hanem az 1791. XI. te. módosításával. Az országgyűlés előkészítő időszaka március 1-től április 7-ig tartott. A szavazók száma az I. kerületben 1153, a II. kerületben 1141 és a III. kerületben 966 fő volt. A szavazásra január 12-én került sor, a polgárok bizalmát a tiszántúli kálvinisták vezére Tisza Kálmán, valamint Révész Imre és Patay István nyerték el.47 Az országgyűlés május 31-i ülésén Révész Imre, a protestáns egyházi irodalom kiemelkedő egyéni45 Uo.

46 Balogh István: A forradalom sodrában. In. Debrecen története 2. Szerk. Rácz István 479-481

4 Tisza Kálmán nagybirtokos, politikus. Az 1861. országgyűlésen a Határozati Párt vezetője /1830-1902/ Révész Imre ref. lelkész /1826-1881/. Zoltai Lajos i.m.

43