A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A polgári szabad bormérés Debrecenben

felkeresett bormérői. A szomjas polgár felé az Aranykaptáról, Rózsa­bokorról, Kakas Mártonról, Két galambról, Kispipáról Három herélő- ről, Kis kancsórói, Józan kéményseprőről elnevezett s más hasonló nevű kiskorcsmák integettek csalogatólag. Sokan voltak, városszerte száznál is többen voltak ezek a polgári bormérések; szükség volt reá­juk, mint a sokaktól unalmasnak tartott, meglehetősen egyhangú ideva­lósi társas élet színt és elevenséget kölcsönző tényezőire. Szaporították a város jövedelmét. Ezenfelül meg-megédesítették a dolgos cívis életé­nek megkeseredett napjait; barátságos poharazgatással, nóta és cigány­zene mellett felvidámították hétköznapi gondoktól-bajoktól elbúsított szívét-lelkét. A királyi kisebb haszonvételek (regáliák) közé tartozott italmérési jog gyakorlása, amióta levéltári okmányok és feljegyzések tanúskodnak róla, mindig a város polgárainak összességét illette Debrecenben. Már Báthori István erdélyi vajda és lengyel király Varsóban írott levelével, 1582-ben úgy rendelkezik, hogy a bormérés teljesen Debrecen város lakosainál maradjon és annak minden jövedelme magának a városnak közös hasznára és szükségletére fordíttassék. Elődeink hosszú időn keresztül úgy intézték ezt, hogy a bormérés, hozzávéve a ser és égettbor árulását, míg egyfelől állandóan biztos és jelentékeny jövedelmet, minden egyebet felülhaladóan hozott a város közszükségletének kielégítésére, másfelől megkönnyítette a polgári telkeken ülő lakosok adóterheinek hordozását, mert biztosította szá­mukra kerti és hegyi bortermésük értékesítését az által, hogy akár adó fejében, akár készpénzfizetésért beszedvén, "elkóstoltatván" borukat a városi tanács, a közcsapszékeken haszonnal elmérette. A város területén közfogyasztásra boroshordót nem üthettek csap­ra másutt, egyetlen magánháznál se, hanem csak a hat vagy hét közön­séges belső csapszéken, a város vendégfogadóiban, a Fejérlóban és a Bikában, meg a pusztai külső csárdáknál Mint ahogy minden emberi intézményben találnak megróni, kivet­ni, megváltoztatni valót az érdekeltek, úgy elégedetlenkedtek egyszer- máskor a debreceni cívisek is a bormérés módjával, amelybe idők fo­lyásában csakugyan becsúsztak különféle visszaélések és huncutságok, 235

Next

/
Thumbnails
Contents