A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi ref. iskolaszék története
iskolatanácsok működéséből kiemelte és törvénybe iktatta azokat az elemeket, amelyek az alsófokú iskolák működtetéséhez szükségesek. Működésük mintául szolgált a különböző felekezetű egyházközségek számára is. A törvény csak a községi iskolai székek felállítását rendelte el, de a hitközségek is létrehozták, ill, újjászervezték az iskola irányítására és a tanító munkájának ellenőrzésére hivatott helyi felügyeleti szerveket. A tanügyigazgatás kialakuló rendszerében később oly ellentmondásos szerepet játszó iskolaszékek, akár a községi elöljáróságok, ezekben az években tulajdonképpen a helyüket, feladataikat keresték. Az 1868:38.te. 15§-ának alapján tett tanfelügyelői intézkedések kétségtelenül kedvező hatását mutatja, hogy az 1870-71-ben kilátásba helyezett szankciók és a ténylegesen bekövetkezett miniszteri megintések nyomán jelentősen megnőtt az egyházi iskolafenntartók által az iskolákra - építésükre, felszerelésükre és a tanítói fizetések rendezésére - fordított összeg. A községi iskolaszékek "mintájára" elszaporodó egyházi iskolaszékek is mutatják azonban, hogy a kényszerű gazdasági intézkedéseket megfelelő politikai lépések követték; az egyházak a népiskolai törvény teremtette körülményekhez alkalmazkodva eredményesen igyekeztek megszilárdítani hatalmi pozíciójukat a népiskolai oktatás, egyáltalán a művelődés területén. Az 1868 évi 38. törvény alapján szervezett tankerületek idején Hajdú megyének még nem volt önálló megyei szervezete. Az akkori Hajdúkerület a szomszédos Szabolcs megyével alkotott egy tankerületet. A Szabolcs megyei és Hajdúkerületi Tankerület vezetésével az oktatásügyi miniszter 1869. szeptember 1-én Tokaji Nagy Lajos tanfelügyelőt bízta meg. A tankerület székhelye 1872-ig Nagykálló volt, majd 1873-tól Debrecen lett.8 A Hajdú megyei tankerület illetékessége kiterjedt Debrecen városára és az alábbi helyekre: Balmazújváros, Egyek, Földes, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Józsa, Kaba, Mikepércs, Nádudvar, Püspökladány, Tetétlen, Téglás, Tiszacsege, Vámospércs. 8Mervó Zoltánné: A népiskolák Hajdúszoboszlón 1868-1948 között. 400 év Hajdúszoboszló neveléstörténetéből. Hajdúszoboszló, 1989. 90. p. 214
