A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi ref. iskolaszék története
A tanfelügyeletet 1891-ig Kiss József gyakorolta, aki élete utolsó napjáig ernyedetlen szorgalommal, nagy szakmai felkészültséggel munkálkodott a népoktatás fejlesztésén. Az 1876. évi 28. törvény előírta az iskolaszékek létrehozását a hitközségekre vonatkozóan is kötelező jelleggel és az 1868. évi 38. népiskolai törvény az iskolaszékek hatósági működésére vonatkozó paragrafusait hatályon kívül helyezte. Olyan konstrukciót hozott létre, amely biztosította az iskolaügy egységesebb, összehangoltabb irányítását és a polgári közoktatási rendszer fejlesztését. A községi és az egyházi iskolaszékek megszervezésével lehetőség nyílt arra, hogy a nép széles rétegei kerüljenek kapcsolatba az iskolával, ismerkedjenek a népoktatás problémáival, s segítsenek a hiányok felszámolásában. Ez a folyamat azonban lassú volt és akadozott, mert több évszázadon át kialakult helyzetet kellett megváltoztatni. Ugyanis a kialakuló magyar polgári tanügyigazgatás legsúlyosabb fogyatékossága az volt, hogy az állam "főfelügyeleti jogát" hangoztatva elismerte, sőt megerősítette az egyházak feudális előjogait, rést ütve ezzel a polgári közigazgatás kiépülő rendszerén; s valójában nagyon kevés beleszólást engedett a felekezeti iskolák belső életébe. Az 1876. évi 28. törvény 1. §-a így fogalmaz: A népiskolaügy közigazgatását a vallás- és közoktatásügyi miniszter, s annak vezetése alatt a törvényhatóságok és azoknak közigazgatási bizottságai, a tan- felügyelők, a községi hatóságok, s az iskolaszékek eszközük az 1868.’ 38. törvény, a közigazgatási bizottságról szóló 1876. 6. törvény és a jelen törvény értelmében.9 A törvény 2. §-a szerint mindegyik vármegye a határai között fekvő s önálló törvényhatósági joggal bíró városokkal együtt külön tankerületet képez, úgy mindezenáltal, hogy ezen városok népiskolai ügyei, saját közigazgatási bizottságaik hatáskörébe tartoznak. 3. §. A tanfelügyelőt az oktatáshoz és a közigazgatás ügyeihez értő egyének közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki, különös tekintettel azokra, kik az oktatás és iskolai igazgatás terén magukat gyakorlatilag is kitüntették. A tankerületekbe tanfelügyelők, segédek és 9 Magyar Törvénytár 1875-1876. Budapest. 464-473. p. 1-13. §-ból kiemelve a felekezeti iskolákra és az iskolaszékre vonatkozó pontok. 215