A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi ref. iskolaszék története
hatásköre a tanintézetek kisebb hányadát jelentő községi fenntartó iskolákra terjedt ki.5 * A törvény nem szabályozta pontosan a tanfelügyelőnek az egyházi hatóságok irányában követendő magatartását; ezzel kapcsolatban később több körrendelet, illetve utasítás született. A tanfelügyelőnek a felekezeti iskolafenntartókkal és az egyházi hatóságokkal szemben intézkedési joga nem volt; észrevételeit - a közoktatási miniszterhez felterjesztett jelentéseiben, ill. a minisztérium közvetítésében - az illető hitfelekezeti hatóság útján juttathatta el. A törvénynek e tétele heves támadásnak tette ki a tanfelügyelői intézményt, mert a felekezeti hagyományok "megsértése" állandóan kísértette a tanfelügyelőt. A Tiszántúli Református Egyházkerület 1869. aug. 15-i ülésén megszületett utasítás pl. figyelmezteti a lelkészeket, tanítókat, hogy a tanfelügyelő által élőszóval, vagy írásban előre jelzett kérésnek csak az egyházi hatóság véleményének meghallgatása után adhat választ. A tanfelügyelő egyébként a közoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzése során az iskolák anyagi-technikai felszereltségének vizsgálatán túl elsősorban a szellemi előrehaladást értékelte/’ Az egyházak történetileg kialakult saját tanügyigazgatási szervezetét a törvény érintetlenül hagyta. Valamennyi egyház tanügyigazgatási gyakorlatára egyaránt jellemző volt, hogy az iskolák felügyeletét elsősorban papjaik, lelkészeik látták el, s ebbe - néhány református esperesség kivételével - tanítóknak sem közvetlenül, sem közvetve nem volt beleszólásuk. A református iskolák irányítását - az egyházi szervezetekben hagyományosan nagy szerepet játszó egyetemes tanügyi bizottság által összehangoltan - az egyházkerületi tanügyi bizottságok, illetve az egyes esperességekben a korábbi nagyfokú autonómia jegyében eltérő módon szervezett tanügyi hatóságok látták el. Az iskolaszék fogalma az 1868. évi törvény 116-122. §-ában jelenik meg először teljes feladatkörével és szervezeti rendszerével.7 A korábban működő tanügyi bizottmányok és 5 Az 1868: 38. tore - és a későbbiekben a népiskolai hatóságokról szóló 1876: 6. to re, valamint az 1876: 28. tore történő hivatkozásunk alapja: Magyarországi törvények és rendeletek tára. Pest, 1868., 1876. ö Hajdú-Bihar Megyei Levéltár XV. 24/1. és IV.B. 906/b - 807/1883. 7 Magyarországi törvények és rendeletek tára. id. m. 213
