A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: A Debreceni Fazekas Ipartársulat története a levéltári források tükrében

A fazekasok számának növekedése a XVIII. sz. első felében jelentős. Egyes források szerint 1790-ben elérte a százat!24 Schwartner 1809-es statisztikája szerint 1807-ben Debrecenben céhekbe tömörült 105 fazekas és pipacsináló. Palugyai 1853-ban kiadott statisztikai müve szerint abban az időben 106 fazekas volt.25 Két évtized alig telik el, s a társulatnak már csak 33 tagja lesz, pontosabban az 1880. évi népszámlálás alapján "fazekas 33 férfi és 4 nő vállalkozó, 5 férfi segéd, 9 ta- nonc, 1 férfi és 1 nő munkás, 3 férfi és 2 női családi kisegítő. Összesen 58 egyén."20 * 28 Az 1882. évi vagyoni kimutatás szerint a társulatba alakulása óta 1881. végéig 13 új tag lépett be /1,6 fő/év.../ Az ipartestületi tagok létszáma 1893-ban már annyira lecsökkent, hogy határozathozatalra sem tudtak annyian megjelenni, amennyi főt az 1884. évi ipartörvény rendelt el, ezért kénytelenek változtatni az alapszabályon! A tagok száma 1914 és 1917 között 15-ről 11-re csökkent, 1920-ban 10 főt, 1922-ben már csak 9 főt számlált. Mivel magyarázható ez a tény?

A legfőbb magyarázatot a XIX. sz. végi, XX. sz. eleji gazdasági változásokban kell keresni

A debreceni kézművesekre jellemző volt, hogy városlakó, mesterséget folytató létükre soha nem szakadtak el a földtől. A fazekasokra is vonatkozott ez, de csak minimális földtulajdonnal és állatállománnyal rendelkeztek, s így elsősorban a mesterségükből voltak kénytelenek megélni.- A XVIII. sz.-ban, a fazekas mesterség virágzása idején a mesterek száma ellenére gazdasági helyzetük szempontjából viszonylag homogén képet mutatnak, nincs jelentős vagyoni különbség a mesterek között /50% I. osztály, csak 20% IV. osztály/. A XIX. sz. első felében fokozatos elszegényedésnek vagyunk tanúi /I-II. o. 10%, II-IV. 90%!/" Ennek egyik oka volt, hogy kialakult egy új ága a fazekasiparnak, a cserépgyártó manufaktúra /ld. házak cseréppel fedése/: "A tégla és cserépgyártás terén az utóbbi években figyelemre méltó lendület állott elő... 3 gyárszerüen berendezett vállalat alakult, a Hoffmann, a Boschetti és a Zicherman-féle vállalat."29 Az 1872. évi ipartörvény szabad utat nyitott az erősebb tőkével, a jobb felszereléssel

24 Varga Gyula: Ipari termelés- a társadalom iparos rétegei. Debrecen története 11. /Szerk.: Rácz István/Db. 1981. 342.

24 Radó Dezső i.m. 142-147.

26 Király Ferenc i.m. 699.

~ Varga Gyula i.m. 312-313.

28 Uo. 334-335.

29 Király Ferenc i.m. 696.

207