A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: A Debreceni Fazekas Ipartársulat története a levéltári források tükrében
dolgozóknak, s csak a jobb, több árut gyorsabban elő állítóknak biztosította a kérlelhetetlen versenyben a helytállást. A fokozatos elszegényedés és a létszám csökkenése fontos eleme volt tehát a gyáripar kialakulása. A vas- és bádogiparral versenyezni nem volt képes, így csak szerény megélhetést biztosított. A gyári ipar "... olcsóbb fajta terményei is folyton-folyvást, napról-napra kaphatók a helybeli porcelán üzletekben, míg a mi munkáinknak csak heti vásárok maradnának...",0 A gazdasági válság idején a fazekas ipar súlyosan megsínylette a rendkívüli nehéz gazdasági viszonyokat is. Visszaesett a forgalom, és a legtöbb mester kénytelen volt egyedül dolgozni. A hajdani jelentős iparágak közé tartozó fazekasság évről-évre sorvadt, sokat veszített régi jelentőségéből és terjedelméből. XXX Végül még egy fontos kérdéssel kell foglalkozni, s ez a társulat átalakulása testületté. A folyamat nem egyik napról a másikra történt, hanem a társulati tagok ellenérzései miatt több évet vett igénybe. Talán ott kell kezdenünk, hogy az 1872. évi ipartörvénynek volt egy igen nagy hiányossága: az, hogy jóval haladottabb nemzetgazdasági és közművelődési viszonyokat feltételezett, mint ami a valóságban volt, s "... a törvényhozás . reformok terén a második lépést tette az első előtt ".11 Nem előzték meg a törvényt átmeneti intézkedések, sem okszerű megszorítások nem követték. Jogkörük sovány és körülbástyázatlan volt, ezért nem volt képes eredményes munkát végezni. A törvény által kreált ijJarszabadság szabadossággá fajult, s kénytelen volt visszatérni a kitaposott útra. Ezt célozta az 1884. évi XVII. te., mely a kézmüiparosok szorongatott helyzetén, az ipar süllyedésén kívánt segíteni, és a közvélemény nyomására megszorítani a korlátlan iparűzést. A törvény magába foglalta az ipar gyakorlására vonatkozó összes rendelkezéseket és létrehozta a meglehetős hosszú életű ipartestületeket. De az egész országban nem tette kötelezővé a megalakulásukat, így nem volt egy központi irányító szerve sem. A Fazekas Ipartársulat 1890-ben 56 igen, 863 nem szavazat alapján nem vált testületté. - 1899-ben az iparható30 HBML. IX. 233/3 31 Király Ferenc i.in. 6%. 32 HBML. IX. 233/2. 208
