A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen 1900-1910 közötti vendéglátóiparáról
rangit, társai pedig poharaikat kezdték dobálni. Polgár Katalin konyhás kirohant a munkahelyéről, hogy segítsen főnökének, őt a dühöngő vendégek nyakon szúrták. Róth Sámuel fodrász tanuló, akit sörért küldtek, ezüst evőeszközöket lopott. Kínos dolog volt az is, hogy egy úrias külsejű egyén megszállt itt, s amikor két nap után erőteljesebben követelték tőle a személyi adatait, pisztolyt rántott és mellbe lőtte magát. A közkórházba vitték. '9 Nem sokkal előbb Erdélyi Lili kardalosnő szobájában a gyertyától meggyulladt a függöny. Sikoltozott, de belülről volt becsukva az ajtó. A segítségére siető vendégek betörtek a szobába, és földönfekvő hölgyet, aki előzőleg sikoltozott, de ekkorra már eszméletét elvesztette, magához térítették, a tüzet eloltották.‘w DOBOS PAVILON étterem, kávéház és sörcsarnok /Nagyerdő/ Azt hisszük lehetetlen dologra vállalkozott volna az, aki megpróbálta volna összeszámlálni; hányszor emlegették leánykorukban dédmamáink és nagyanyáink a "Dobos pavilon"-t. Ez a létesítmény fogalom volt a maga idejében, s lányok, asszonyok fő beszédtémája, vágyak, tervek, visszaemlékezések tárgya. Mi is volt a "Dobos"? Ez volt ugyanis a lerövidített, közszájon forgó neve ennek a létesítménynek. Egy csodálatosan szép, tornyokkal díszített, nívós faragásokkal teli, oszlopos, tornácos fapalota a Nagyerdő árnyas fái alatt. Alighogy megindult Debrecenben a monarchia első gépvontatású városi tömegközlekedési eszköze /1884/ a Nagyállomástól a Nagyerdőig, Simonffy Imre polgármester gondoskodott arról, hogy a fürdőházon kívül más is vonzza a közönséget a parkerdőbe. Simonffy az 1885- ös budapesti kiállítás egyik legsikerültebb épületét, a Dobos cukrász /ő találta fel a dobostortát!/ pavilonját 40 ezer koronáért megvásároltatta, s ezt állíttatta fel az erdőben, nagyjából a mai új fedett fürdő helyén. 38 39 38 D. 1904. ápr. 6. 39 D. 1906. febr. 1 D, 1904. máj. 4. 157
