A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügyi és közművek a XIX. század végi Debrecenben
tették. A szemétszállítást pedig 1891. január 1-től 3 évre bérbe adták. Az árlejtés után az első tisztasági vállalkozó Silberman Hermann, de a tanácsnokok sem tudták igazán felmérni a változással járó nehézségeket, amikor a szerződést aláírták. Mindjárt az elején az első problémát az útról lesöpört és a padkán felhalmozott sár okozta, ugyanis a vállalkozó szerint a szerződés csak a szemét elszállítására kötelezte. A városi tanács a fentiek miatt, 1891. június 8-án 5 Ft fizetésére és 2 napi elzárásra ítélte a szemétfuvarozót, mondván, hogy a szemétből és az állati hulladékból az esővíz és hó hatására képződött a sár. Június 5-én Könyves Tóth Kálmán lelkész, az ispotályintézet elnöke beadványban'1 panaszkodott, hogy a szemetes nem hajlandó kihordani az ápolda szemetét, miután az nem szerepel a szerződésben. A hatóság látva, hogy a víz-, homok- és szemétszállítási feladatok száma csak nő, június 8-án évi 1000 Ft-tal megemelte Silberman Hermann bérleti díját, amely így 4580 Ft-ra emelkedett. 1892 július 27-én a város tiszti főorvosa a fenyegető járványra hivatkozva kérte a tanácsot, hogy büntetés terhe mellett kötelezze a szemétszállítót a délben nagy csomókban összesepert trágyaszemét azonnali kihordására, mivel egyrészt szennyezi a talajt, másrészt a szél széthordja. Szeptember 7-én a kolerajárvány miatt alakult és a helybeli katonai egységeket képviselő egészségügyi-rendőri bizottság kérte a tanács intézkedését, hogy a vágóhídi laktanya megtelt szemétládáját kiürítsék. Beér Kálmán rendőr alkapitány augusztus 30-i jelentésében a köz- egészségügyre és különösen a járványra tekintettel, tarthatatlannak nevezte a Kis Új utcán kialakult helyzetet, ahol a kövezett szekérút takarítására utcaseprőt nem alkalmaztak. A rendőr-főkapitányság felügyelete mellett dolgozó köztisztasági vállalkozó, különösen a kolerajárvány elleni óvintézkedések idején az utcák napi kétszeri takarítása miatt nagyon meg volt terhelve. Nyilván ezt méltányolta a tanács, amikor Silberman Hermannt 1894. január 1- től további két évre - évi 6000 Ft-ért - megbízta "a közegészségre oly 31 31 Az ispotály református szegényápolda. 130
