A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügyi és közművek a XIX. század végi Debrecenben
fontos köztisztasági vállalattal.’ A vállalkozó 1899-ig látta el a fenti feladatot. Őt követte Zoltán Hermann, míg végül 1903. december 9-én a Balogh-féle téglagyár székhellyel megalakult az Első Debreczeni Szemétfuvarozási és Értékesítési Vállalat. ” Ezzel a század elejére Debrecenben is meghonosodott a vállalkozásra épülő új szemétfuvarozási rendszer. Árok és csatorna A talaj szintkülönbségei eleve meghatározták Debrecen belvárosában, hogy az utcákból a csapadék és a szennyvíz milyen irányban hagyja el a várost. Két természetes lefolyás alakult így ki: egyrészt a város központjától számított nyugati lejtés miatt a Tócónak nevezett rész, amely 3-14 méteres szintkülönbségből adódott, másrészt a déli városrész vizének lefolyása déli irányban a Vésői laposon a Boldogfalvai kert és a Tégláskert között. Egyébként a Véső laposi árok a Lovászzugi tónál csatlakozott a Tócóhoz. Miután a déli lefolyás Várad utcai része alacsonyabb, mint a vizet nyugati irányban levezető Miklós utcai csatorna szintje, ezért nem lehetett egységes nyugati irányú vízelvezetést kialakítani. A Tócó összefüggő nyílt árokrendszere a belterületen kívül a böszörményi határtól Mikepércsig húzódó külterületek vízelvezetését is biztosította. Ezért érthetően a Tócó-árok állapota, annak rendszeres tisztítása központi kérdés. A keleti külterület, tehát a Bellegelő földek víztelenítését a Kondoros vagy másképpen Kádár árok látta el a mikepércsi határ irányába. A város első közművének a csatornának a kialakulása a XIX. század elején történt. Beck Pál királyi biztos 1817. szeptember 26-án a Miklós utca végén alapkő letételével indította el a földalatti csatorna építését. A csatorna gerincvezetékének létesítése az 1823. évi lejtméré- sen alapult. 1824-25-ben először a Miklós utca végén, majd a Német, a Piac és a Hatvan utcákon készült boltozatos csatorna. A gerincvezetéket továbbépítették 1826-ban a Csap utcán, majd 1827-ben a Mester , 32 33 32 HBML IV.B. 1405/b. 52.d. 588/188«. 33 HBML VII.2/d. 71.cs. Cgsz.:358. A Debreceni Királyi Törvényszék, mint cégbíróság. 131
