A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)

ADATOK DEBRECEN ZENEI ÉLETÉHEZ AZ ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN (1849—1867)

Major Zoltán László

Bevezetés

Világos után a bécsi kormány a polgári állam és társadalom, gazdaság és művelődés felülről történő megvalósulását hirdette meg. A központosító abszolutizmus ezzel a programmal nemcsak igazolni akarta magát Európa előtt, de programját komolyan is gondolta.1 Debrecen városiasodásának jelei is érezhetők már ebben az időszakban. A 19. század elejétől szereplő, kis számú kereskedőcég alapítói az újkori kapitalista üzleti szellemet és gyakorlatot a polgári, igényesebb életformával kapcsolták össze. Nagyrészt ők voltak a városiasodás mozgatói a század 40-es éveiben. A fejlődés jelei a járdák, utak építése, a korszerű világítás bevezetése, a vasúti indóház felépítése. Felépül a kőszínház, zeneiskolát alapítanak, gőzgépekkel dolgozó gyárak kezdik meg üzemelésüket.2 3

A szellemi-művelődési életben is eredmények mutatkoztak. Felélénkült a színházi élet, rendszeressé váltak a zenei események, a festészeti bemutatók az ország nagyobb városaiban. Ábrányi Kornél: „Zenészeti Lapok” című szakfolyóirata (1859—1865) Európában az elsők között méltatta Wagner művészetét.2

Debrecenben a városi polgárság luxusigényeinek emelkedését mutatta, hogy a cukrász, kesztyűs, aranyozó mesterek mellett megjelentek a zongorakészítők is. A szabadságharc utáni évtizedek társadalmi és kulturális fejlődésének mozgatója az új, vállalkozó szellemű polgárréteg. Az ő házukban kapott otthont először a korszak világi zenéje is.4 Már 1807- ben van egy zongorakészítő az iparosok között, 1830-ban pedig „Rátski János Bétsi Klavír Készítő Mester" látta el a város zongora szükségletét, utódja pedig Veres János lett. Ebből a korból származik a zeneiskola kottatárában lévő érdekes füzet: „Musikai esméretek és oktatások a Compositio Theoriájára nézve. Leírta Dobray József 1832-ik Eszien- dőbenn Debrecenbenn.” Ez egy összhangzattani füzet volt. Olyan megállapítással is találkozunk a zenetörténeti szakirodalomban, hogy Lavot- ta az ország első zeneműkereskedését 1816-ban Debrecenben állította

1 Németh. G. Béla: Az abszolutizmus korának néhány főbb karaktervonása. In.: Forradalom után — kiegyezés előtt. (Szerk.: Németh G. Béla) Bp. 1988. II. old.

2 Balogh István: A cívisek világa. Bp. 1973. 81. old.; Debrecen iparának története. (Szerk.: Ránki György). Db. 1976. 30. old.

3 Németh G. B.: Az abszolutizmus korának néhány főbb karaktervonása .. .i. m. 29, 32. old.

4 Balogh I.: A cívisek világa, .. i. m. 93, 172, 173, 176.

87