A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)

fel.5 Telegdi Kovács Lajos iratai között található néhány 1846—47-ből származó kottaszámla. Egressy Béni, Rózsavölgyi Márk, Erkel Ferenc, Strauss, Chopin, Beethoven kompozícióit rendelte meg Pestről valakinek.“ Nem feledkezhetünk meg a város zenei életében jelentős szerepet játszó katonazenekarokról sem. Az 1848-as „nagy esztendőben” megalakult a „nemzetőr zenekar”, amely fúvós hangszereken játszott és őrségváltásokkal szórakoztatta a közönséget. Hangversenyt is adtak a katonazenekarok, a legemlékezetesebb a Zanini zászlóalj előadása volt 1849- ben.7 A katonazenekarok szorgalmasan gyakoroltak. Levéltári iratban olvassuk, hogy a Debrecenben „állomásozó 10-ik vértes ezred parancsnoksága a zene legénység kényelmesebb elhelyezése s zene gyakorlatokhoz alkalmas helyiség kijelölése iránt Debrecen város tanácsához” átiratot intézett 1865. július 19-én.8 Arról is van adatunk a Zenede irataiban, hogy hangversenyeken a „zenekar erősbítésére katonai zenészeket használtak” és Reszler István színigazgató is igénybe vette közreműködésüket.9 Néhány évvel később 1867-ben a zenedei hangversenyen a helyben állomásozó 8-ik számú dzsidás- és 30-ik számú gyalog sorezredek zenekari díj nélkül működtek közre.10

A katonazenekarok mellett jelentős szerepük volt a cigánybandáknak is.11 Boka Károly, a híres cigányprímás zenekara kísérte a népszínművek, vígjátékok dalbetéteit.12 Nem volt azonban rendezett a cigány- zenekarok helyzete, mert arról olvasunk a forrásokban, hogy a „helybeli musikus társaság” nem tartotta meg az alapszabályokat. A polgár- mester felszólította Győrffy Péter lcözlevéltárnokot, hogy keresse meg a társaság 1788-i artikulusait, de azok nem kerültek elő.13 Egy év múltán, 1856. július 23-án újra napirendre kerül a helybeli cigányzenészek ügyének rendezése. Megválasztják a társulat elöljáróit, az első céhmester, Boka Károly lett. A zenészek nehéz anyagi helyzetüket panaszolják, aminek okát abban látják, hogy a leginkább jövedelmező táncmulatságoktól minden katholikus ünnep és böjtnapokon eltiltattak.1'* A helyzet nem változik, a hatóság az 1855-i 15052. sz. határozatra hivatkozik, mely a zenetilalmat adventi időre a protestáns felekezetűek lakodalmaira is vonatkoztatja.15

5 Debrecen szabad királyi város zeneiskolájának emlékkönyve fennállásának 75. éve alkalmából 1936—37. tanév 75-ik évi. (Szerk.: Dr. Baranyi János igazgató) Db. 1937. 6,7. old.; A Debreceni Zenede története 1862—1912. (Szerk.: Drumár János) Db. 1913. 15. old.; Csobán Endre: Debrecen zenei múltjának vázlata. In.: Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. (Szerk.: Csobán E.-Herpay Gábor) Db. 1940. 306. old.

6 Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése. In.: HBMLE. I. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1974. 202. old.

7 Csobán E.: Debrecen zenei múltjának vázlata... i. m. 306 old.; Juhász Géza: Az Írók szerepe. In.: A szabadság harc fővárosa.

Debrecen (1849. január-május) (Szerk.: Szabó István) Db. 1948. 281. old.

8 HBML. IV. B. 1109/1. 185. d. 5457/1865. július 19.

9 HBML. VIII. 661/b. 1. k. 45/1864. 1864. július 7.

10 HBML. VIII. 661/b. 2. k. 25/1867. 1867. július 5.

11 Csobán E.: Debrecen zenei múltjának vázlata... i. m. 306. old.

12 Bényei M.: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése... i. m. 208. old.

13 HBML. IV. B. 1109/1. 31. d. 397/1855. 1855. január 9.

14 HBML. IV. B. 1109/75. 63. d. 5941/1856. 1856. július 23.

15 HBML, IV В 1109/b 55 d 1033/856 1856, február 8.

88