A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és Debrecen
1844-ben szorgalmazta a pest-debreceni vonalra a kamatbiztosítás (a fix jövedelmet garantáló költség) országgyűlési megszavazását a vállalkozó társaság számára, mert enélkül a szóban forgó szakasz aligha épül meg.45 Az újság hasábjain utoljára a Középponti Vasút Társaság június végi közgyűlése előtt foglalkozott a debreceni vasút ügyével. Voltaképpen megismételte korábban már kifejtett argumentumait. Bízott benne, „hogy a’ több mint 60 mérföldnyi vasútvonal haladéktalanul munkába vétetik, a’ még őserejében veszteglő tiszavidék ’s annak fővárosa az éjszaki vaspályával könnyű ’s akadéktalan érintkezésbe tétetik...” Remélte azt is, hogy a vasútépítéshez szükséges földterületet az érintett városok és földesurak ingyen felajánlják, mivel ,,e’ dolgot már-már nem csak a’ hazafias részvét és buzgalom, hanem egyszersmind a’ magyar faj becsületérzése is igényli.”46 Debrecen jövője — egyáltalán az egész Alföld, az egész ország jövője — szempontjából rendkívül nagy jelentőségű volt a Pesti Hírlapnak a városig vezető vasút felépítését sürgető magatartása. Ezért is meglepő, hogy a debreceniek hallgatásba burkolóztak, hiszen tőlük egyetlen támogató észrevétel sem érkezett a szerkesztőhöz. Nyilván nem a közömbösség lehettt az ok, mert a városnak szoros érdeke fűződött a vasúti közlekedés mielőbbi megindulásához. Erre vall az is, hogy a magisztrátus megbízásából az országgyűlési követ tárgyalásokat folytatott az építtető társaság képviselőjével az állomáshely kijelöléséről.47 A szabad királyi városok reformja A magyarországi polgári átalakulás egyik kulcskérdése a szabad királyi városok belső reformja és országgyűlési szavazatjoguk ettől függővé tett kiterjesztése volt. Kossuth ebből következően nagy teret szentelt lapjában e problémának, s miután Debrecen — nagyságánál, tiszta magyarságánál, gazdasági és kulturális jelentőségénél fogva — különleges helyet foglalt el a városok sorában48, az itteni megnyilatkozásokra kitüntetett figyelmet fordított. Az országgyűlés közeledtével, majd a diéta idején a Pesti Hírlap Debrecennel kapcsolatos hírei, közleményei között megszaporodtak a szóban forgó kérdést érintő állásfoglalások, információk; egyik-másik időszakban teljesen háttérbe szorították vagy kiszorították az egyéb témákat. A debreceni országgyűlési követutasítás összeállításával megbízott küldöttség 1842. december 31-ei keltezéssel egy részletes javaslatot dolgozott ki a városi reformra. A magisztrátus által jóváhagyott dokumentumot eljuttatták az újsághoz és a többi törvényhatósághoz. Kossuth Lajos a terjedelmes jelentést két részben — 1843. február 23-án és 26-án — közzé is tette a Pesti Hírlapban, „Sz. kir. Debreczen városa véleménye a’ sz. kir. városok rendezéséről” címmel.49 Az állásfoglalás jól ismert a szakiroda- lomban: Komoróczy György a fontosabb részleteit, Gazdag István pedig 45 Vasutak. = Pesti Hírlap, 1843. okt. 1. 668. p., Válasz a’ vasutak iránt tett észrevételre. = uo., 1843. nov. 2. 743—744. p. 46. Debreczen-pest-pozsonyi vasút. = Pesti Hírlap, 1844. jún. 9. 391—392. p. 47 Balogh István: A polgári jogegyenlőség kérdései Debrecenben (1843—1849). = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XV. Debrecen, 1988. 33. p. 48 Uo. 31. p. 49 Pesti Hírlap, 1843. febr. 23. 126—127. p., febr. 26. 134—135. p. A dokumentum keletkezéséről: Balogh I. i. m. 31. p. 79
