A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és Debrecen

érdekes lehet, eddig senki sem fordított rá figyelmet, csupán egy-két szakirodalmi hivatkozásban találkozhatunk a Pesti Hírlap Debrecenből szóló közleményeivel.4

Noha a korabeli városvezetés alapjában véve konzervatív magatartást tanúsított, a negyvenes évek elejére már Debrecenben is kialakult egy olyan réteg — vagy inkább néhány csoport —, amely rokonszenvezett a liberális reformgondolatokkal. Jórészt ezek a polgárok, értelmiségiek tömörültek az 1841 elején létrejött Polgári Casinóban, amely azonnal előfizetett Kossuth lapjára. Ugyanezt tette a régebbi, ún. úri Casino és a Református Kollégium főiskolás diákjainak olvasó társasága is.5 Minden bizonnyal járt az újság a Kollégium könyvtárába, hiszen ma is megvannak a számai. Megfelelő adatok hiányában még megbecsülni sem lehet, hogy a magánszemélyek közül hányán és kik fizettek elő a lapra; de valószínű, hogy az 1842 novemberében vidékre küldött 3670 példány egy része Debrecenbe érkezett.6 A városban tehát ismerték a Pesti Hírlapot, a politikai és szellemi élet meghatározó személyiségei rendszeresen olvasták a cikkeit.

Debreceni szerzők és adatok

Erre utal az a tény is, hogy néhány debreceni szerző neve is felbukkant az újság hasábjain. Elsőként Csécsi Imre, a Kollégium professzora jelentkezett: március 27-én Kossuth egyik januári vezércikkéhez kapcsolódva az alkohol mérgező hatásáról írt.7 Kovách László ügyvéd — aki Telegdi előnévvel ismert — az előző évben alkotott váltótörvény értelmezéséhez szólt hozzá.8 Bacsó Bálint orvos a pesti kórházakban szerzett tapasztalatairól számolt be.9 A második évfolyamban Катар Sándor, a váltó4 Nem említi a Pesti Hírlap és Debrecen kapcsolatát Kónya József Kossuth és Debrecen c. tanulmánya sem: A szabadságharc fővárosa Debrecen. 1849. január — május. Debrecen, 1948. 475—504. p. Az 1841-es évfolyamból újra megjelent öt szemelvény egy újságcikkben: Debrecen és a Hajdúkerület Kossuth hírlapjában. Debreczeni Független Újság, 1913. dec. 25. 12—13. p.

5 Goda Éva: A Debreceni Kaszinó könyvtárának története a reformkorban és az önkényuralom idején (1833—1887). Bölcsészdoktori értekezés (gépirat). Debrecen, 1984. 70.,1 101. p. Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785—1848. Bp. 1963. 433. p

8 Kimutatás a példányszámról: Pesti Hírlap, 1842. nov. 6. 783. p. ld. még: Kosá- ry D. i. m. 678. p.

7 Szeszes italokról. = Pesti Hírlap, 1841. márc. 27. 207. p. — Kossuth Lajos Pá- linkamirigy c. cikke január 19-én jelent meg. — Csécsi Nagy Imre (1804—1847) a főiskola ásvány-, növény- és vegytan professzora volt; munkásságáról ld. Verzár Frigyes: Debrecen természettudományi múltja = Debreceni Szemle, 1928. 330. p., Balogh Ferenc: A debreceni Református Kollégium története, adattári rendszerben. Debrecen, 1904. 263—264. p.

8 Egy váltókérdés. — Pesti Hírlap, 1841. aug. 28. 585. p. Életéről (1816—1894), sokoldalú tevékenységéről: Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1848-ban. = Könyv és könyvtár V. Debrecen, 1966. 144—145. p. Kulini Nagy Benő: Debre- czen irodalomtörténetének rövid áttekintése. = Csokonai album. Debrecen, 1861. 227. p.

9 Pesti Hírlap, 1841. nov. 17. 775. p. — Róla (1785—1854): Varga Pál: Bacsó Bálint debreceni orvos-gyógyszerész élete és munkássága. = Orvostörténeti Közlemények,' 98—99. 1082. 154—167. p.

72