A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és Debrecen

törvényszék ülnöke a házi pénztárak egyik problémáját feszegette.1“ Balásházy János, a jeles mezőgazdász, a Magyar Tudós Társaság tagja 1843-ban a pénzügyi kérdésekről értekezett, de cikkének csak első része jelent meg, mert a folytatást a közelgő országgyűlés előkészületeinek hírei, tudósításai kiszorították a lapból. Másik írásában — a diétára is tekintve — a nemesi adózás és az ősiség eltörlése mellett agitált.10 11

Debrecen, a debreceniek jelenlétének egy másik formája: a helyi hirdetések, hirdetmények közzététele. Miután a Pesti Hírlap rövid időn belül a legnépszerűbb, legolvasottabb magyar újság lett, a hivatalos hirdetmények itt jelentek meg. Kossuth tudatosan szervezte a hirdetéseket is, hiszen ezzel fontos bevételi forráshoz jutott. Ezeknek a közleményeknek „Hivatalos tudósítások” címmel külön rovatot nyitott. Ebben 1841 július elejétől12 rendszeresen napvilágot láttak a debreceni hivatalok és polgárok különféle közlendői: a váltótörvényszék idézései; a városi törvényszék, a városi tanács és a tiszántúli kerületi tábla csődpereire vonatkozó adatok; az árverésekről, a haszonbérletekről, a házak eladásáról informáló hirdetések; a hortobágyi agarász társaság debreceni összejöveteleiről szóló híradások; Telegdi K. Lajos könyvkereskedő reklámjai; Péczely József professzor óvása elzüllött fia kölcsöneire; Somogyi Gábor ajánlata újfajta tetőfedő cserepeiről stb.13 Mindezek hasznos, nemegyszer forrásértékű adalékokat szolgáltatnak a város reformkori gazdaság- és jogtörténetéhez; ismertetésük, elemzésük azonban túlmutat e dolgozat keretein.

Mondandónk szempontjából fontosabbak azok a közlemények, amelyek a Pesti Hírlap szerkesztőjének és rovatvezetőinek elhatározásából kerültek az újságba. Debrecen méreteihez viszonyítva nagyon kevés az ún. kishír. A lap leginkább a váltótörvényszéket részesítette figyelemben: már az első számban hírt adott az első kinevezésekről, majd megismételte ezt az írnokok, a helyi kereskedőktől delegált ülnökök és a jegyzők esetében14; 1842 őszén közölte, hogy meghalt Fáy Ferenc elnök; pár hónappal később pedig azt, hogy kijelölték utódját, Zalay Alajost15; 1844 júniusában közzétette a Zalay által meghirdetett jogi pályázat kiírását is.16 Egy alkalommal a tiszántúli református superintendentia (egyházkerület) gyűlését említették.17 Ezeken kívül két további halálhír is olvasható: Budai Ézsaiás református superintendens! néhány méltató sor kíséretében búcsúztatták, Simonffy Dániel szenátorról viszont csak az elhalálozás

10 Felesleg fizetett adó-rovat. = Pesti Hírlap, 1842. nov. 24. 832—833. p. — Életéről (1798—1863): Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 5. köt. Bp. 1897. 1015—1016. has.

11 Őszinte szózatok magyarhon hitelrendszere, adózási és honvédelmi tárgyai körül. = Pesti Hírlap, 1843. márc. 16. 179—180. p. Vonások a’ köznemes életéröl

Szabolcsban ’s tán egyebütt is. = Pesti Hírlap, 1843. ápr. 30. 288—289. p.

12 Először 1841. július 7-án (458. p.) „Árverés” címmel Debrecen városa a pálinkamérési jogot — a Szeles nevű külső vendégfogadóval együtt — hirdette meg.

13 A három utóbbiról: Pesti Hírlap, 1841. okt. 30. 736. p. és 1843. nov. 19. 798. p. 1843. febr. 9. 96. p. 1844. ápr. 4. 232. p.

14 Pesti Hírlap; 1841. jan. 2. 1. p., jan. 23. 41. p., febr. 13. 97. p., márc. 13. 167. p.

15 Pesti Hírlap, 1842. szept. 29. 689. p„ 1843. ápr. 13. 243. p.

16 Pesti Hírlap, 1844. jún. 6. 388. p.

17 Pesti Hírlap, 1841, jan, 23. 1. p

73