A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből II. Közli: Radics Kálmán

Die 11. Bíró Uram Váradra indul. Die 13. Komáromi György Uram Vajdára, Item 29. Bíró, Uram Váradra megyen. Die 30. Monori István Uram Egyekre. Die 1. Aprilis. Étszaka a Görögök kéménye Csobán házánál57 ki gyulladott, de a láng csak fel. . . vén és sok ember öntözni érkezvén, semmi kár nem esett. Die 8. Egy eleven vizát hoz régtül fogva Tarjánban heverő szolgánk, melljet Váczi János Uram által a váradi Uraknak küldünk. Die 10. Megérkezik Váczi Uram és a viza helyett egy szarvast hoz. Die 24. Lévai István és Kállai Mihály Erdélyben a Mlgos Commissiohoz küldetnek borbéli honoráriummal. Die 29—30. Komáromi Istvánná Asszonyom58 boltját étszaka felljül a bolt- tozaton által valami tolvajok meg ásván, feles pénzét circiter 1400 ft. és egyéb javait el viszik. Mely dolog felől minden felé írunk, hogy vigyázzanak afféle em­berekre. 57 Csobán István nevű görög egyike volt az elsőbben letelepült tíz görögnek, aki 1668 körül nagyobb összegű követelése fejében Udvari Jakab polgárnak Piacz— Czegléd-utcza szeglete körül lévő házat el akarta foglalni; de a tanács tiltakozott az ellen, hogy a város privilégiumát idegen nemzet így kijátsza. (Zoltai: Deb- reczen a török uralom végén. 157.) E házra kevés ideig mégis rátette a kezét a görög; később a város visszavásárolta tőle. Érdekes, hogy Csobán nevüek ma is élnek közöttünk; talán ama Csobán görög kalmár ivadékai. Most már reformá­tusok. 58 A többször főbíróságot viselt Komáromi I. felesége. A betörő tolvaj Ecsedi András nevű deák volt s három zacskóban meg egy bőrerszényben levő pénzen felül egy karmasin színselyem, egy kék selyem- és egy kék czérnaövet, egy ezüst kalánt, két aranygyűrűt, három selyem keszkenőt és több apró gyöngyház-kést rabolt el. Ecsedi a torturás vallatásnál két más deák társát is bele akarta keverni a halá­los bajba, mert azt vallotta, hogy Élesedi István és Serki István nevű deákok is vele valának. „Estve — úgy mondá — a camarában a Scholában beszélgettenek egymás között, hogy most nagy készülettel készülnek Eperjesre (t.i. az ottani vá­sárra) : jó volna valamely boltot felverni. Ö találta mondani: jó volna Komáromi Istvánnéjét megásni s úgy mindnyájan javallották a deákok. A mendikansok szű- riben, fekete süvegben, rövid dolmánban voltának. Fejszével s vésüvel ásták meg. ö ment le. Serki onnan felljül a lyukon mutogatta: hol kereskedgyék. Midőn osztán a pénzt s egyebet onnan kihozta, a Német-uczai kis ajtó eleiben ő tűle a pénzt ki küldötték és a földben ásatták. Az övét és egyéb egyet mást a Deá­kok az oskolában bevitték". A tanács egyedül Ecsedi Andrást találta bűnösnek; aki vissza is vonta, hogy bűntársai voltak s ezért őt bár „méltó volna kerékbe­törésre” — amint ezt a fiscus véleményezte — mindazáltal megtekintvén ifjú­ságát és vétkeinek eleitül fogva való megváltását, mitigáltatik büntetése: mások rettentő példájára akasztassák fel”. (Tanácsi jkv. 1700, 731, 744, 757.) 165

Next

/
Thumbnails
Contents