A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Fejezetek a századforduló utáni debreceni nyomdák történetéből

könyvei. Mégis tanulságos legalább a nagynyomdák alaptőkéjének, vagyonának és forgalmának egybevetése a nagyságrend érzékeltetéséhez, a gazdálkodási körülmények változásának jobb megértéséhez.

A Hegedűs és Sándor rt. 1918-ban 2 millió korona alaptőkével alakult meg, s ezzel a tőkeerős nyomdák közül a legnagyobbnak bizonyult.15 Ebből a szempontból a Városi Nyomda csak másodiknak következett. Piaci szerepe azonban 1918-tól közkereseti társasággá alakulásától kezdődően folyamatosan növekedett. A vállalkozáshoz a Városi Tanács tulajdonában lévő nyomdavállalat teljes berendezését, felszerelését, anyag- és árukészletét, míg a református egyházkerület a nyomdai leltár értékének megfelelő pénzösszeget biztosította.16 A vagyonérték nagyságát 450 000 koronában határozták meg, így a nyomda alaptőkéje az egyház hozzájárulásával együtt 900 000 korona volt.17 A Hegedűs és Sándor rt.-ét és a Városi Nyomdát nagyságrendben az 1921-ben 600 000 K. alaptőkével induló Tiszántúli Hírlap rt. követte. Végül a sort 1919-ben a 270 000 K. részvénytőkés Magyar Nemzeti rt. zárta. Ezt a sorrendet támasztja alá az 1923-as üzemi vagyonérték is, hiszen a Hegedűs és Sándor rt. 37 287 932 K. 18t a Tiszántúli Hírlap rt. 17 325 955, 88 K.19, míg a Magyar Nemzeti rt. 11 933 585 K. vagyonnal rendelkezett. Az 1926-os alaptőke kimutatás szerint azonban megváltozott a sorrend: első lett a Városi Nyomda 277 173 P. alaptőkével, míg a Hegedűs és Sándor rt. 14 000 P. alaptőkéjével megelőzte a 10 000 P. részvénytőkés Tiszántúli Hírlap rt.-ét. Ettől kezdődően a tőkeerősséget illetően a Városi Nyomda elsőbbsége vitathatatlan. A későbbiekben csak fokozódó arányeltolódásra két jellemző példa:

1. / 1931-ben a Városi Nyomda alaptőkéje 512 980, 90 P., míg messze elmaradva a Magyar Nemzeti rt. csak 52 000 Р.-őt, a Tiszántúli Hírlap rt. 10 000 P. részvénytőkét tudhatott magáénak.20

2. / 1928-ban a Hegedűs és Sándor rt. összvagyona 900 052 P.,21 míg a Tiszántúli Hírlap rt.-é 131 169,20 P., ami óriási különbséget mutat.

1926—1943 között a Tiszántúli Hírlap rt. alaptőkéje mindvégig tartósan 10 000 P., ami kevesebb volt a Magyar Nemzeti rt. részvénytőkéjéhez mérten. A két nyomda vagyonának egybevetése pedig azt mutatja, hogy 1930—1938 között a Magyar Nemzeti rt. megelőzi a Tiszántúli Hírlap rt.-t, majd 1939-től a sorrend megváltozik és a Tiszántúli Hírlap vagyona a nagyobb.22 Miután a vagyon tetemes hányadát a gépek és berendezések tették ki, ezért ezek az adatok a termelés dologi feltételeinek alakulásáról sok mindent elárulnak.

15 Magyar Pénzügyi Compass 1923—1924. II. r. Szerk., Kormos Gyula. Bp..1 1924. 110—111. old.

16 HBML. VII. 4/d. 83. Cgsz., 20.014. Társasági szerződés.

17 Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561—1961) Akadémia Kiadó, Bp., 1961. 232. old. (Továbbiakban: Benda-Irinyi: i. m.)

18 Magyar Pénzügyi Compass 1923—1924. 111., 113., 117., old.

19 HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz.,1 40.001.

20 A Városi Nyomda alaptőkéjére 1.: Benda-Irinyi: i. m. 302. old. Magyar Nemzeti rt. alaptőkéjére 1.: HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. Tiszántúli Hírlap rt. részvénytőkéjére 1.: HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz., 40.001.

21 Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929—1930. évre. V. évf. III—IV. k. Szerk., Kallós János. Bp., 1929. 1108. old.'

22 HBML. VII 4/d, 84 Cgsz ■ 40. 001. HBML. VII. 4/d. 70. cgsz.: 284

119