A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában

másik a felsőbb osztályokban oktatta a tornászától. Személyük gyakran évente változott. A szakemberek megjelenésével észrevehetően változott az órák tananyaga, a testnevelés megítélése. 1891-ben adnak hírt először a források arról, hogy a diákoknak lehetősége van a tanítási órák közötti tíz percben szabad mozgásra, társasjátékok gyakorlására az iskola udvarán.33 Ekkor vezették be a testnevelés osztályozást, bár ez az 1890-es években még nem vált rendszeressé. A diákok kitűnő, jeles, jó, elegendő minősítést kaptak. A tananyagban ugyan jelen voltak még az úgynevezett német tornarendszer elemei, de teret kaptak a gimnasztika és az atlétika egyes válfajai is (például: törzshajlítás, fej-, kargyakorlatok, futás)34 Az intézet vezetése azt az elvet vallotta, hogy a „huzamosabb szellemi munkálkodás után közvetlenül megkívántatik, hogy a szellem megszűnjék működni, pihenjen. Ezt . . .csak azáltal érhetjük el, ha a testnek szabad mozgást adunk, éspedig lehetőleg a szabadban.35 A fenti elveket úgy igyekeztek biztosítani, hogy tanítás után egy órát sétára fordítottak, ahová — a kor szokásainak megfelelően — egy-egy) tanárnő elkísérte a leányokat. A testmozgást az internátus lakóinak is biztosították. A téli időszakban a következő napi lecke elkészítése után lehetőség volt a „megfelelő mozgásra, tornára, korcsolyázásra, táncra,. . . nyáron pedig a tornát a szabadban folytatták.”36 Továbbra is megmaradt a kertészkedés oktatása. A lányok „testi erejükhöz mérten” vették ki részüket a munkából.

A diákok testmozgáshoz való viszonyáról nem adnak hírt a források, de az kiderült, hogy egy-egy osztályban többször elmaradt az oktatás. A bejegyzések csak oannyit árulnak el, hogy „valamennyi növendék (IV. osztály) orvosi bizonyítvány alapján felmentését kérvén, nem tartottunk gyakorlati órákat.”37 Nem tűnik valószínűnek, hogy az egész osztály olyan betegséget szerzett volna, amely meggátolta a testnevelés órán való részvételt. Ezt támasztja alá az 1909-es jelentés is, miszerint „több esetben orvosi bizonyítvány alapján kérték a szülők a torna alól gyermekük felmentését, valóban csekély ok miatt. Kívánatos volna, hogy a szülők meggyőződjenek a torna szükséges voltjáról.”38 39

1900-tól Mayer Margit tanárnő irányítja a testnevelés oktatását, ö vezeti be ezen tantárgyat a tanítóképzőben is, ahol elméleti és gyakorlati képzésben is részesültek a diákok. Munkája során főleg Matolay és Mauer útmutatásait követte.38 Óráin nagyobb szerepet kapott a több perces futás, a szökdelés. Az eszközök között megtalálható volt már néhány tornaeszköz, így az ugrózsámoly, a gerenda, az ugrómérce, a gyű33 Uo. 1891/92. 23. old.

34 Az évkönyvek az 1892/93-as tanévtől rendszeresen közlik a tanórákon elvégzett gyakorlatokat.

35 Debreceni Ev. Ref. Felsőbb Leányiskola és az ezzel kapcsolatos Eilemi Leányiskola Értesítője 1893/94. 81. old.

36 Uo. 1893/94. 81. old.

37 Értesítő a Debreceni Ev. Ref. Egyházi Nyolc Osztályú Leánynevelő intézet- zetéről és az ezzel egybekötött Varró Osztályról 1883/84. 41. old.

38 Debreceni Ref. Egyház Felsőbb Leányiskolája s ezzel kapcsolatos Tanítóképző Intézetének és Elemi Leányiskolájának Értesítője 1909/10. 14. old. 1911-ben 313 nyilvános tanuló közül 23 kért felmentést.

39 Matolai Elek és Mauer János könyvei a korszak meghatározó alapművei. Mauer J.: Tornázás elmélete és a Tornázás története című művei, az első jelentős magyarul megjelenő alkotások, amelyek az atlétikát, a játékot is beépítették a tanórák menetébe.

105