A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában

rű. Ezen felszerelések, illetve az órák anyaga is bizonyítja, hogy ezen iskolában is megtörtént az elmozdulás a svéd és az angol típusú oktatás irányába. A változásra utal az is, hogy nem múlhatott el az óra valamilyen játék beiktatása nélkül. A VKM. a testnevelésórákra a sor játékokat, labdázást: farkas és a bárány, körfutás és a szök|delőkör nevű játékokat ajánlotta.40 A leánynevelőben is népszerűek voltak azok a népi vagy népi eredetű játékok, melyeknek egy részét az 1893-ban tartott országos játéktanfolyamon ajánlották. Ilyen volt a: fogócska, fehér és fekete, futvaütő, kotló és lánya, hátulsó pár előre nevű játékok.41 Végleg elfogadást nyert a játék, mint a tesnevelés szerves része, mely „épp akkor, amikor a kezet ügyesíti, a derekat hajlékonyabbá teszi, ébreszti a gyermek figyelmét, szaporítja erejét, növeli bátorságát, kitartását.42

A megindult kedvező változások továbbtartottak Dóczy Gedeon nyugalomba vonulása után is. Az intézmény vezetését Koncz Aurélné vette át. Igazgatása alatt a felsőbb leányiskolát nyolcosztályos leánygimnáziummá fejlesztették tovább. A budapesti Andrássy úti Leánygimnázium tantervét vették alapul.43

A VKM. 1910-től a testnevelést már a rendes tantárgyak közé sorolta. Az óralátogatás alól az igazgatóság csak orvosilag igazolt, jelentősebb testi fogyatkozások miatt, a tantestület véleményének meghallgatásával adhatott felmentést.44 A XX. század első évtizedétől a testmozgás új elemét jelentették a kirándulások. Érdekes módon ahhoz főleg a szülőket kellett megnyerni. Az igazgatótanács ugyanis elfogadta a tanárikar azon „indítványát, hogy növendékeikkel a tanítás szemléltetővé tétele, a növendékek látókörének szélesítése és ismereteinek gyarapítása céljából tanulmányi kirándulásokat szervezzen.”45 A testnevelés népszerűbbé válását az is jelzi, hogy 1911-től rendszeresen megrendezték a tornavizsgákat. Erre általában a tanév végén május—június hónapban került sor. Ekkor a tanulók fehér egyenruhában, gumitalpú cipőben mutatták be gyakorlataikat.46 Az ünnepség bevételének egy részét gyakran a legkiemelkedőbben szereplő tanulók között osztották szét.47

40 VKM. 15446/1884. z. rendelete.

41 Az 1893-ban Budapesten tartott játéktanfolyam anyagát a Tornaügy 1893, 1894-es számai közlik.

42 Kiss Aron-Kun Alajos: Játéktanító vezérkönyv az elemi népiskolai tanulók részére Bp. 1894. 4. old.

43 TtREL. I. 120. d. 2/11. ,*A leánygimnázium 5. osztályába a felsőbb leányiskola 4. osztályból lehetett átlépni. Az intézmény új neve: Debreceni Református Felsőbb Leányiskola és Leánygimnázium. A felsőbb leányiskola négy alsó osztályának egységes a tanítási menete. Az ötödik osztály két tagozatra oszlik: Az egyik a hat osztályú felsőbb leányiskola, a másik a nyolc osztályú leánygimnázium, amely érettségi vizsgára jogosít.”

44 VKM. 1291/1910 sz. rendelete. TtREL. I. 120. d. 1/13.

45 Debreceni Ref. Egyház Felsőbb Leányiskolája és a vele kapcsolatos Interná- tus és Elemi Leányiskola Értesítője 1909/10. 22. old. Az első kirándulás a Bihar-hegységben volt.

46 Uo. 1911/12. 82. old. „A tornaruhát a megadott forma szerint egyébként a szülők is megvarrhatták.” Az egyenru/a előállításáról a diákoknak kellett gondoskodni, kivéve az internátus tanulóit. A télen is használható tornaruha 1912-ben két alsó osztályban volt bevezetve. Az egységes tornaruha beszerzésével a tanári közgyűlések is foglalkoztak, 1911. január 27. és 1912. március 12. TtREL. I. 1. o. 15.

47 TtREL 1 120. d. 1/95, 2/23. . .

106