A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában

volt a hasonló iskolák között”, mely felismerte „hogy éppen olyan szükséges az emberi lélek tapasztalat alapján eszközölhető megismerése, mint az egészség fenntartása érdekében tudni azt, hogy minő hatása van a tiszta levegőnek az egészségre.”24 25 Az előbb vázolt elképzelés igen modern szemléletről tesz tanúbizonyságot. Jobban megérthetjük ezt, ha utalunk a kor nagy vitáira; Egyesek szerint ,,a tornaóra, s így az ifjúsági játék is a rendes tanítás órái közé szorítva nemcsak, hogy nem előnyös, hanem határozottan ártalmas.”23 Mások ezzel szemben épp ellenkezőleg vélekedtek. ,,A tornaórát a többi tanórák közé szánták, mert a tornázás a fáradt agyat felüdítL . .”26 Ehhez vehetjük még a különböző irányzatok, közöt felerősödő vitát. „Testnevelőink körében mindinkább tért hódított a meggyőződés, . . . hogy a német rendszer. . . nemcsak nem hasznos, henem egyenesen káros.”27 28 29 Az új elméletek igyekeztek figyelembe venni az életkori sajátosságokat, a testi fejlődést. Magyarországon a század- forduló környékén a Ling nevéhez köthető, tornán alapuló svéd rendszer és az atlétikát előtérbe helyező angol rendszer kezdett terjedni. Az új szemlélet hatását tükrözi Csáky Albin VKM. miniszter rendelete, amely a játék gyakorlását a testgyakorlás körébe vonja, s a tantervek'be iktatja a korcsolyázást, s ahol lehetőség van rá az uszodalátogatást is.23 Az elméletek és a valóság között azonban jelentős szakadék tátongott. A VKM. 1884-ben készült felmérése szerint a tornaoktatásra kötelezett intézmények közül csak körülbelül 50 százalékban volt megfelelő az oktatás. A problémák okaiként a felszerelések, a szakemberek hiányát jelölték meg/' Ilyen országos ellátottság közepette érthető igazán a tantestület öröme, amikor 1900-ban végre lejegyezhették: „A tornacsarnok január havában használhatóvá tételvén történelmünk egyik legnevezetesebb napját március 15-ét itt ünnepelhettük.”30 A tornatermet 1905-ben gázvilágítással látták el.31

Az új létesítményre igen nagy szükség volt, hiszen a századfordulón az intézet továbbgyarapodott. 1908-ig, a különválásig a tanítóképzővel, s a gyakorlóiskolával bővült. Az immáron nyilvánosságot kapott leányiskolában a testnevelést is szakképesített tanárnak kellett tanítani. 1891-ben került az iskolához Zalai Paula képesített tomatanítónő.32 Ezt megelőzően nem volt megoldott a testnevelő tanár személye. Kezdetben minden tantárgyat az osztály tanítónője tanított. Az 1880-as évektőlj figyelhető meg, hogy megpróbáltak két tanárt alkalmazni. Egyik az alsó

24 Uo. 28. old.

25 Schusching Henrik: A torna és a tanulók szellemi elfáradása. Tornaügy 1897. 1. old.

26 Mauer János: A tornázás története Bp. 1889. 95. old.

27 Földes-Kun-Kutassi: lm. 167. old.

28 VKM. 1812/1890, 51869/1891, 17466/1892 sz. rendelet.

29 Porzsolt K.: lm. 40. old.

30 Jelentés a Debreceni Ev. Ref. Egyház Valics Antalné Iskolával Egyesített Nyolc Osztályú Leánynevelő-Intézetről és Varró Osztályáról 1889/90. 93. old.

31 Debreceni Ref. Egyház Felsőbb Leányiskolája s ezzel kapcsolatos Tanítóképző Intézetének és Elemi Leányiskolájának Értesítője 1905/08. 119. old.”

A tornatermükben a gázlángoknak Auer égőkkel, s ernyővel felszerelésért 326 Kor. 80 fillért fizettek ki.”

32 A Debreceni Ev. Ref. Felsőbb Leányiskola és az ezzel kapcsolatos Elemi Leányiskola Értesítője 1892/93, 30. old.

104