A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában

— Rendgyakorlatok: soralkotás kettő, hármas, négyes rendben vonulás egyenes irányban, körben elvonulás különféle léptetéssel egybekötve. Kaleidoszkóp csoportok alkotása.

— Szergyakorlatok: bot, súlyzógyakorlatok, szökdelőgyakorlatok kézi szöktetőkötéllel helyben.

Függ, tám, fesz, kúszgyakorlatok a vízszintes, a haránt függélyes lábtón, kötélhágcsón, kengyelen.

Támgyakorlatok a korláton.

Hinta játék.

Gyakorlatok a rohamdeszkán fel-le, erről mérsékelten mély ugrás arcai, háttal.

A tanítás menetében, az órák anyagában lényegében az 1890-es évekig jelentős változás nem történt. Az iskola rendelkezett a gyakorlatokhoz legszükségesebb eszközökkel. Egy-egy kengyelhinta, kötélhágcsó, létra stb. rendelkezésre állt, s ezeket a tornatéren fel is állították. A súlyzókat melyből három féle típust használtak keményfából készítették, és beolajozták őket, A botokat gyalult fenyőfából állították elő. Mindkét tornaszerből 50—60 pár állt rendelkezésre.

Az iparosodás, polgárosodás következtében Debrecenben is egyre nagyobb igény jelentkezett a leányok továbbtanulása iránt. A régi keretek nem bizonyultak elégségesnek. 1882-ben tovább kellett bővíteni az intézetet, s így a „mindennapi iskolából kilépők 14 év fölött a varró osztályokba léphettek át, ... ahol pipereneműk, fehérneműk varrására képezték ki őket.”20 A VKM 59258/1891. sz. rendeletével pedig a női kereskedelmi tanfolyam beindítását rendelték el Az állam is támogatta a Tiszántúli Egyházkerület azon törekvését, hogy a Dóczy Gedeon által vezetett intézmény a kerület leányiskolái központja legyen. A VKM 28999/1887. sz. rendeletében „elsőrendű felső leányiskola szervezetének megfelelő, inter- nátussal egybekötött felső leányiskola felállítását tűzte ki.”21 Ezt követően szóbakerült a nyilvánosság kérdése. Az igazgató nagy örömmel közölte 1892-ben,hogy a miniszter a „leánynevelő intézet felső osztályait fejlődésben lévő, elsőrendű felsőbb leányiskolának ismerte el, s részére a nyilvánossági jogot megadta.”22 A megnövekedett feladatokat megfelelő számú és képzettségű tanerővel, s megfelelő felszereltséggel lehetett megvalósítani. Ennek szellemében határozták el egy új épület építését.

Az új épületben már egy testgyakorló terem is helyet kapott. Nem kis büszkeséggel számolt be Dóczy igazgató arról, hogy az iskola „mindig kiváló gondot fordított az egészség fenntartására, részint a világos és szellőztető készülékekkel ellátott tágas tantermek, térés udvar és nagy kert folytonos tisztántartása, részint az iskola kertjében az óraközök alatt, s birtokában lévén azon tornaeszközöknek, melyeken a testgyakorlás aggodalom nélkül űzhető.”23 Az iskola növendékeit mint leendő anyákat kezelte, s talán ennek is szeerpe volt abban, hogy a korban „egyetlen

20 Uo. 1881/82. 17. old.

21 Dóczy Gedeon: A Debreceni Ev. Ref. Felsőbb Leányiskola fontosabb eseményei az iskolai év folyama alatt. Debreceni Protestáns Lap 1891/11. 35. old.

22 üo. 1892/12. 107. old. A VKM. 1892/4549 sz. rendeletében az iskola számára a nyilvánosságot három évre megadta.

23 Dóczy Gedeon: lm. 1892/12. 28. old.

103