A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában
tantárgyak után „melyek nem kötelező tárgyak, külön fiztendők.”17 Ilyen rendkívüli tárgyként szerepelt a tánctanítás is. A szerdai és szombati napokon délután a „növendékek a növelde tágas kertjében a kertészetből nyernek oktatást.”18 Ez általában két órányi elfoglaltságot, testmozgást jelentett a leányok számára. Az említett lehetőségeken túl a rendszeres testgyakorlás szükségességét is felismerték. Az 1875-ös tanévtől az iskola lehetőséget biztosított arra, hogy a „női tornászatot önkéntesen, s rendkívülileg” mind a nyolc osztályban választhatták a tanulók. „ . . . A tornászatot éppen úgy, osztályonként tanították, mint bármely szorosabban vett tudományt.”19 Tornaterem nem lévén a testgyakorlati órákat a szabadban tartották a nyári és őszi hónapokban. A foglalkozások időpontja általában délután 5 és 6 óra között volt, ha1 ezt az időjárás megengedte. A tanítás anyaga, melyet az 1875/76-os évkönyv közöl először részletesebben, alapvetően megegyezik a korban divatos német tornarendszer elemeivel. M. Kloss: Weibliche Turnkunst (Leipzig 1875.) és Morvay К.; Tomazsebkönyv (Kecskemét 1876.) c. műve alapján tanítottak. Az első és második osztály tananyaga megegyezett. Az óra az évkönyvek alapján következőképpen épült fel: — szabadgyakorlatok: fej, törzs, váll, csípő, végtagok szabályos mozgása. — szergyakorlatok: bot, súlyozó, függőgyakorlatok a vízszintes létrán, hintajáték. — rendgyakorlatok: dallal kísérve lépőmenet egyenként, párossával egyenes és hajlott vonalban. Az óra zárásaként esetleg valamilyen társasjáték is lehetett. A harmadik és negyedik osztály tananyaga lényegében megegyezett az előbbiekkel, kiegészítésként szerepelt a lengőélen lépdelés, rohamdeszkán fel, s lefutás, illetve a lépésváltás gyakorlása menet közben. Az 5—8. osztály tananyaga azonos, csak a szertornában tettek különbséget az egyes korosztályok között. — szabadgyakorlatok: alap, fesz, mérleg, viszás, mérsékelt, terpeszállás, lépállás. Szabályos léptetés különböző időtartammal, utánlépés, előre, hátra, jobbra, balra. Fej-, váll-, kar-, törzs-, csípő-, lábgyakorlatok egész talpon, előlá- bon, sarkon, lábujjakon. Menet helyben, helyből negyed, fél, háromnegyed testfordulás lendület nélkül, lendülettel. Hopsz, kibic, rengő lépdelés, gerincgyakorlatok kéz és lábon tartózkodva helyben, helyből egyenes, körvonalban haladva. 17 Uo. 7. old. 18 Uo. 8. old. Ezen törekvések az alsófokú leányiskolákban is megfigyelhetőek. Mervó Zoltánná: lm. 31. old. „A testnevelést a tantárgyak közül szándékosan kihagyták. Ehelyett a gyakorlati foglalkozást vezették be, melyek keretében a kertészkedést tanítják.” 19 Uo. 1875/76. 3. old. 102