A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Borosy András: Az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozó mezővárosok

2. A nemesek vállalják, hogy az egyházi személyeknek: a prédikátoroknak és mestereknek egyenként és évente negyvenszer 5—5 pénzt adnak (a nemes családok száma szerint), de a tanítók a tanításért ne kérjenek a nemesek gyermekeitől többet, mint más gyermekektől. Agt is vállalják, hogy borból, búzából a dési határban lévő földjeik után a prédikátoroknak és az ispotálynak „az ő kvartájukat” megadják. A városnak fél dézsmát fizetnek, s ezért pénzért új birtokot vásárolhatnak a város határában, mely új birtokok után is megfizetik a féldézsmát. A nemesek azt is vállalják, hogy a város bírája előtt tartoznak törvényt állni. A nemesek a városi nyilas földekből s a szénából is részesülnek. Vehetnek majornak való helyeket is, s azon majort építhetnek. De az e majorokban tartott állatok után a városnak semmit sem kötelesek fizetni. Ha a nemesek a majorban házat építenek, s abban „béres szolgáikat” tartják, évente 50—50 pénzt kell a házak után fizetniük.

3. Szabályozzák a hidak, porgolátok és utak csinálását.

4. Külső ellenség ellen őrszolgálatot vállalnak, s ha kell, a többi városlakóval együtt fegyveresen felkelnek.

5. Évente kétszer a nemesek „borfogást” vállalnak 4—4 hétig, s ez alatt idegen bort, vagy saját szőleikben termett bort nem árusítanak a főbíró engedélye nélkül.

6. A dési piacon való eladás, vásárlás, kereskedés, az erdőkben való halászás nemeseknek és városiaknak egyaránt szabad. Ugyanez az articulus szabályozza az erdők használatát, a majorok elhelyezését, a lótartást, a hidak és révek használatát.

7. Nemes ember polgárt a város bírája előtt perelhet, innét a felje- delem kúriájához lehet fellebbezni. Ha a polgár akar nemest perbefogni, azt a vármegye bírósága előtt teheti.

8. A nemesek saját szolgáikért tartoznak bármilyen panaszos kérésére „törvényt tenni” a város bírájával, vagy az általa kiküldött három bíróval együtt. E bíróság ítéletét a városi fél a fejedelem bíróságához fellebbezheti.

9. Ha egy nemes és polgár között birtokvita van, azt polgári részről három polgár, a nemesség részéről három (kétévenként választott) nemes igazítsa el részletesen leírt módon.

10. Ha idegen és külső gonosztevő egy nemes házába menekül, azt a nemes azonnal tartozik a bírónak kiadni, ha az kéri, három napig köteles őrizni. Ha e három nap alatt megszökik, a nemes tartozik annak díját kifizetni.

11. A határban dolgozó szőlőművesek, kapások, aratók, búza- és szénahordók napszámának szabályozása. A nemesek ne tartsanak házuknál idegen iparost.

12. A vizen való kereskedés, a „czellérség” szabályozása.

A nemesek a (hosszan és bonyolult módon megszövegezett) 12 articulus megtartását „másfélszer magyar forint kötésig” vállalják.23

Sok tekintetben hasonló a Déshez közel fekvő Retteg nemeseink 152-ben kiadott 10 pontból álló rendtartása. Itt a nemesek évente Szent István napján principálist választottak, kinek tiszte nem lehetett kelle23 A deési nemesség és polgárság közti egyezség 1613-ban. Közli TK (Tagányi Károly). MGSZ 1895. 34—35. 1.

68