A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Balogh István tiszteletére - Borosy András: Az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozó mezővárosok

AZ ERDÉLYI FEJEDELMEK FENNHATÓSÁGA ALA TARTÓZÓ

MEZŐVÁROSOK Borosy András

Magyarországon — Erdélyt és Szlavóniát beleértve — a XV. században 800—850 mezővárosról tudunk. Sűrű hálózatuk egyenletesen borítja be az ország területét. A bennük élő paraszti lakosságnak a mezővárosi kiváltságok, főként az egy összegben fizetett adó s az önkormányzati jog a nyugati parasztbérlőkhöz hasonló szabadságot és termelői függetlenséget biztosítottak. Szabó István számításai szerint a XV. század végén a jobbágyság egynegyede, egyötöde élt a mezővárosokban. Az oppidumok ígéretes fejlődését nagymértékben visszavetette az 1490 után kibontakozó nemesi-rendi reakció. Az 1492:47 törvénycikk s utána más arti- kulusok kötelezik a földesurakat, hogy vegyék ki jobbágyaik terméséből a kilencedet. Ez súlyosan érintette az oppidumok lakóit, kik királyi és magánprivilégiumaik védelme alatt egy összegben fizették a földbért, s a földesúri tisztekkel nem kellett érintkezniük. Ez az intézkedés az oppidumok lakóit a többi jobbágy közé lökte vissza, megakadályozva a magyar agrárpolgárság kifejlődését. Nem véletlen, hogy az 1514-es parasztháború fő hordozói a kedvezőbb helyzetből kedvezőtlenebb állapotba visszaszorított mezővárosok lakói voltak. A parasztháborút megtorló 1514-es törvények igyekeztek biztosítani a mezővárosok lakóinak jobbágyi állapotát. Werbőczi felfogása szerint Magyarországon csak nemesek és jobbágyok élnek, s az utóbbiak közül csak a királyi városokban élők emelendők ki, s bírnak speciális jogokat. A valóságos helyzet — nemcsak ebben — eltért Werbőczi felfogásától, s a királyi városok lakóiin kívül az oppidumok lakóinak helyzete is kedvezőbb maradt a XVI.—XVII. században.1

A mezővárosok önkormányzata — mint Ember Gy. megállapította — korlátozottabb, mint a szabad királyi és bányavárosoké. Mértékét a földesúri hatalomhoz való viszonyuk határozza meg. Igen fontos, hogy milyen

1 A mezővárosi fejlődésre általában. Mályusz Elemér: Az 1514. évi jobbágyháború okai. Társadalomtudomány, 1926. — U. ő.: A mezővárosi fejlődés. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. (Szerk.: Székely György) Budapest, 1953. — Makkal László: A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. Kolozsvár, 1957. — Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest, 1965. — Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969. 238., 240. 1. — A mezővárosok felsorolását 1. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyar- ország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Általános rész I—II. Budapest, 1970. 430—602. 1.

59