A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből. Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról. Közli Radics Kálmán

lyeken ollyan hírünk vagyon, hogy valamikor Tanácsgyűlés vagyon, mindenkor a Tanács együtt marad és úgy esznek, isznak, vendégeskednek.16

Jó tanácsnak tartyuk, annak előtte is ezt magunkban el gondoltuk vala; azut consentialtunk benne.

3. Hogy a Város dolgaiban szolgáló becsülletes embereknek rendeltetnék bizonyos Diurnum; talán illendő volna, ha a Nemes Tanács tagjainak dénár 60, a Communitasbelinek penig dénár 36 rendeltetnék nap számra.

4. A Nemes Város tiszteinek nagyobb s tisztességessebb Saliarium ordinaltatnék. Ezbekre feleltük, hogy cum tempore végezünk felőle.1'

5. Bizonyos punctumokatT kérdéseket ád elő írásban ő Nga és azokra választ kíván, mely a Protocolonban formeliter bé vagyon írva feleleteivel edgyütt.18

Die 5. Jan.

A búza kívánság dolgában ma is csak azt feleltük ő Ngának a mit tegnap.

Item. Groff Solari Uram ő Nga két Companiája úgymint Selbach és Vallis két nap rajtunk lakván elmennek.

Item. Sárándi Urnák Bécsben írunk, hogy a búza dolgában munkálkodjék; levelünket Désán István Uram kezéhez dirigálván.

Die 6. Jan.

Felljül említett Commissarius Uram ő Nga Várad fele indul, hat lovat adunk a kocsijában, és egy szekeret négy lovával s négy kísérővel.

Die 7. Jan.

Az Eskütt emberek Relictái mig Urok neveket viselik, ollyan szabadsággal jussal élhessenek mint urok idejében.19

Item. Egy concivis ember is sine convictione legali ne tömlöczöz- tessék, közönségesen végeztetik.

16 A városnak fenmaradt legrégibb számadásaiban (1676—1684), melyeket a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1903. évi (X. évf.) 5—8. füzeteiben közöltem, valószínűleg ennek a hagyományos, pátriarkhalis szokásnak költségei is lap- panganak a Kardosházi borbírák által „gazdálkodás” czímmel elszámolt összegek alatt. Bár azt kell hinnünk, hogy e tekintélyes költségek nagyobb részét a jövő-menő idegen urak és tisztek megvendégelése emésztette fel.

17 Az előző évi tisztújításhoz küldött kir. biztos, Rau Jakab útján tudta meg hivatalosan is a szepesi kamara, mennyi fizetésök van a debreczeni elöljáróknak. Az akkori viszonyok között is kevésnek találta azt a kamara. Főbíró, népszónok, tanácsnokok egyenként és évenként 40, a főjegyző 150, aljegyző 100, főpénztárosok 20, borbírák 120, ser- és égettborbírák 30, építésfelügyelők 20, városgazdák 40, vámfelügyelők 20 frt készpénz-fizetést húztak.

18 E kérdések a város népessége, adóterhei, adósságai, vagyona mennyiségére, városi számadásokra, egyházak, iskolák jövedelmeire, árva- és szegényügy kezelésére, piaczi és tűzrendészeti intézkedésekre stb. vonatkoztak. Az 1699. évi jegyzőkönyv latinul egyenként felsorolja ezeket a rájok adott feleletekkel együtt. (357—370. 1.)

19 Idevonatkozólag eddigi kutatásaim során csak 1670-ben találtam ehez hasonló statútumot. E szerint a meghalt tanácsbeli személy házanépétől azon esztendőben az uczaszeren kívül egyéb szolgálat nem kívántatik. (Jkv. 1670: 856.)

188