A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből. Egy névtelen Naplója 1696-1700-ról. Közli Radics Kálmán
Magyar, német és török hatalmasok egyforma kíméletlenséggel zsarolják a népet és szívják életerejét. Ezenkívül pusztító, fogyasztó elemi csapások is sűrűn látogatják. E szomorú esztendőknek hű tükörét, a bekötött, vaskos könyv alakú Diáriumot már Szűcs István is forrásul használta ismert három kötetes alapvető történelmi munkájában; sok és jó hasznát vettem én is e sorok írója, Debreczennek 1662—1692. évekbeli háztartásáról készült tanulmányomnál. Ellenben ismeretlen a későbbi eredetű másik Napló. Ez csak a 70-es évek derekán, vagyis a Szűcs István Történelmének megjelenése után eszközölt levéltár-rendezése alkalmával került napfényre. A törzs- és mutató-könyvbe helytelenül „Tanácsi jegyzőkönyvi töredék” név alatt iktatták be. Talán éppen emiatt nem méltatta senki figyelemre azt. Mert más a rendes jegyzőkönyv s szépen bekötve ez is megvan. Nevezetesen a „Protocolon variarum Actionum, Causarum, Deliberationum judiciariarium, Prohibitionum, Inhibitionum, Contradictionum, Protestationum, Fassionum, Apellationum, item Conclusionum, Constitutionum”. Az a 130 félíves oldalra terjedő füzet pedig, amelynek közlését most megkezdjük, valóságos Diárium, a mindenféle fontosabb napi eseményeknek gyűjteménye. Az időjárás alakulását benne csak úgy feljegyezték, mint a német katonák garázdálkodásait, a jövő-menő méltóságok megvendégelé- sét, akár a tanácsnak a felmerült dolgokra vonatkozó intézkedéseit. A Napló 1696 jan. 1-től ugyanazon évi aug. 15-ig, azután pedig 1699 jan. 1-től 1700 aug. 4-ig terjed. 1696 utolsó harmadát, úgy 1697 és 1698 éveket illetőleg a rendes jegyzőkönyvre utal. De még ekkora hézag mellett is értékes forrásul veheti majd fel aki újból meg fogja írni Deb- reczen város történelmét. A magyar korona fennhatósága alá ismét visz- szacsatolt s szabad királyi város rangjára emelt Debreczen megváltozott külső-belső életének megértéséhez számos érdekes adatot talál e Naplóban. Ugyanazon esztendők protokollumai, meg ez a Diárium kölcsönösen magyarázzák, kiegészítik egymást, noha sok esetben ugyanazt mondják. Az 1696. évi tisztújítás leírásával kezdődik, amelynél először volt jelen királyi biztos, Kapronczai György tokaji harminczados személyében. Az első lap elveszett; de a tisztújításnak latinul felvett jegyzőkönyvéből ezt a hiányt könnyen pótolhatjuk. A kézirat egykorúsága kétségtelen; félhivatalos jellege is megállapítható. Mert ugyanazon kéztől származik, amely a hiteles jegyzőkönyveket is vezette. Városunknak akkor két nótáriusa volt: Pósalaki János „Debreczen város nyomorult állapotának megmagyarázása” czímű emlékirat érdemes szerzője és Lévai István- Több körülmény szól amellett, hogy a Napló nem Pósalaki kezeírása; inkább a második jegyzőnek, Lévainak tulajdoníthatjuk a szerzőséget. Bárki volt is, aki nem sajnálta naponként írásba foglalni kora nevezetesebb eseményeit: az utókor elismerésére tette magát érdemessé. És noha sokszor nagyon fösvénykedett is a papirossal, mégis mikor forgatjuk az öreg Diárium megfakult lapjait, sajnálkozva kérdezzük: miért nem támadtak követői a XVII. századbeli Historia domestica írójának? 180