A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: A bujdosók Debrecenben

4. A centrum körüli kisebb területen történő elhelyezkedést hadászati megfontolások is indokolták, többek között a had gyors egyesítése és mozgatása.

A bujdosó had egységei, különösen a téli kvártélyozás idején szétszóródva a kij előlit körzetben, a lakosság terhére tartotta fenn magát.

A tisztek családjainak debreceni bentlakására vonatkozóan elszórtan találhatók adatok. Többen házat szereztek a városban, mint például Balku Pál és Jaksó Dénes,*9 vagy Hatházy Gergely és Monay Pál kuruc tisztek,19 20 mások bérelt lakásban éltek. Baxa István 1673 februárjában a a beteg feleségével Debrecenben lakott, és meglehetősen elégedetlen volt az ottani szállásával.21 Elkeseredettsége pedig a biztonságos bentlakás hiányából fakadt. Érdemes még megemlíteni Apafi Mihály 1676. december 14-i írását, amelyben utasította Teleki Mihályt, hogy a végbeli magyarok kérésére gondoskodjon családtagjaik elhelyezéséről és biztonságos bentlakásukról.22

A város védelmének hiánya miatt érthetően nem biztonságos a debreceni szálláshely. így például 1673. június végén a böszörményi hajdúk csalogatták ki és lőtték meg Deák Jánost.23 1675-ben a bujdosók vezetői panaszkodtak Teleki Mihálynak, hogy október 28-án a labanc a debreceni utcákon ejtette fogságba Rostor János kállai katonát, majd ugyanez történt Kiss Mihály és Szepesi Mihály hadbeliekkel.24 1675 decemberében Strassoldó német generális hadának debreceni beszállásakor Vay Ádá- mot, Recski Györgyöt, Takaró Mátyást, Patay Jánost, Tokai Nagy Andrást, Kocsonyás Boldizsárt, Mérges Gergelyt, Kiss Ferencet, Kiss Pétert,

Török Jánost, Pápay Jánost és sokan másokat tartóztattak le a megszállók, javaikat pedig elkobozták. Családjaikat sokan még idejében kimenekítették, de Kállai Fényes István nótárius verses krónikájából tudjuk, hogy Nagy Andrásnét Debrecenben Páter Józsa találta meg, és rabként vitte magával Tokajba.25 A debreceni jegyzőkönyv tanúsága szerint 1676-ban gyakoriak voltak a kuruccal kapcsolatos bíráskodási ügyek. Két esetben is azzal vádoltak meg debreceni embereket, hogy a kurucok lakta házra irányították a labanc katonákat, és emiatt a kurucokat kár érte.26 Egri Mihály október 30-án hiába követelte vissza Erdély István lakatostól a javításra leadott puskát, mert előzőleg a labancok erőszakkal elvitték.27

19 Zoltai Lajos: i. m. 51. old.

20 A Debreceni Diarium (Közli: Csűrös Ferenc) Történelmi Tár, 1910. 63—64. old.

21 TML. Bp. 1913. VI. k. 432—433. old.

22 A bujdosók levéltára 1670—1688. (Szerk.: Deák Farkas) Bp. 1883. 158. old. (Továbbiakban 1.: BL.)

23 TML Bp. 1913. VI. k. 475. old.

24 BL. 31. old.

25 Kállai Fényes István: Debrecen városának s az oda menekült számos magyaroknak a német császári hadak általi kegyetlen sanyargattatása és kiraboltatá- sa az 1675-dik évi december havában. (Közli: Révész Imre) Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1871, 573—584. old. Zoltai Lajos: i. m. 55. old.

26 HBML. IV. A. 1011/a. 19. k. 165., 223—224. old.

27 Uo. 232. old.

147