A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A bujdosók Debrecenben
A 13 000 fős Debrecen3 gazdasági és társadalmi fejlettségénél fogva az alföldi régió centruma a három hatalom ütközési zónájában helyezkedett el. A város gazdasági hatalma azonban nem párosult politikai és katonai erővel, hiszen egyrészt kiszolgálója volt a három hatalomnak, másrészt saját véderővel nem rendelkezett. Debrecen erőssége gazdagságában volt. A vasvári béke megkötése után a térségben állandósult a katonaság jelenléte, melynek ellátása és kiszolgálása a hatalmaknak mindig fontos stratégiai kérdés. Ebből a szempontból Debrecen jelentősége mindhárom hatalom számára kiemelkedő volt. A város kiterjedt határral rendelkezett, így joggal feltételezhetnénk jövedelemforrásai között a mezőgazdaság nagyobb szerepét, mégis ezen a téren a kereskedő-iparos-állattenyésztő gazdasági struktúra az elsődleges.4 A városi lakosság szűk csoportját alkották a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bíró kereskedők, akik hatalmas vagyon tulajdonosai és a városi vezetés meghatározó személyiségei. A széles tevékenységi kört felölelő, létszámában jelentős és zárt rendszert alkotó céhesipar uralta a környék piacait, termékei országszerte ismertek. Az állattenyésztés pedig a vizsgált időszakban is komoly jövedelemhez juttatta Debrecent. A korabeli mutatók hiányosak ugyan, de a lakossági adózás mértéke képet ad a városlakók jövedelmi viszonyairól: közel 2500 adózó polgár évente 20—30 ezer forinttal járult hozzá a város fenntartásához.5 Hasonlóan a város jövedelmi helyzetét mutatta, hogy a magisztrátus 1660-tól a töröknek 10 000 gurus, az erdélyi fejedelemnek 2500 forint adót fizetett.6 Mindez csak elenyésző része annak a szolgáltatásnak, amellyel Debrecennek a hatalmak rendelkezésére kellett állnia. * * * A Wesselényi-felkelés bukása után a Habsburg-udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon a jogeljátszás elve alapján abszolutista hatalmát kiépítse, és ezzel összefüggésben csapást mérjen a magyar protestantizmusra. A bécsi politika végrehajtói eltörölték a magyar rendi alkotmányt és beszüntették jogi intézményeinek működését. E politika további fejleménye a lakosságot megnyomorító adózási rendszer, melyet csak tetéztek a katonai megszállás fokozódó terhei. A protestantizmus ellen fellépő erők — a központi hatalom erőszakapparátusa által támogatva — az erőszakos katolizálás útját választották. Bujdosóknak azokat nevezték, akik az 1670. évi felkelést követő megtorlások és a Habsburg elnyomó intézkedések elől menekülitek. A menekültek debreceni befogadásához kedvező feltételt biztosított a török engedékeny magatartása és az erdélyi fejedelem támogatása. Valójában a bujdosók kedvező fogadtatása mögött hatalmi érdekek húzódtak meg. A bujdosók korában IV. Mehmed szultán figyelmét és katonai erejét két egymást követő nagyobb háború kötötte le: 1672 júniusától 1676 novemberéig zajlott a Lengyelország, majd 1677 márciusa és 1681 feb3 Debrecen története. I. k. (Szerk.: Szendrey István) Debrecen, 1984. 239. old. 4 Uo. 248. old. 5 Uo. 250. old. 6 Uo. 142., 146. old. 144
