A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1579-1584)
1. Gyulafehérvár, 1579. július 29. Báthori Kristóf erdélyi vajda levele Debrecen magisztrátusához, hogy Sándor Péternek ne engedjék meg a bor árulást. Prudentes circumspecti nobis dilecti, salutem et favorem. Elveottwk leueleteoketh, kiben iriatok, hogy Sándor Peter eo feolsegheteol, Lengiel Kiralthwl, haza szabadsagáról leweleth hozott volna, es az varos zabadsaga ellen borth akarna arultatny az leuel mellett. Azért ne engeggieteok semmiképpen, hanem igazychatok my reánk, mind leuelesteol, my oztan gondot vyseleonk reá, hogi ez miatt az ty varosotok allapottia megh ne haborittassek. Bene valete. Datum Alba Julia, die 29. Julii, anno domini 1579. Christophorus Báthory de Somljo mp. Kívül címzés: Prudentibus circumspectis judici nostri, juratisque civibus oppidi Debreczen etc. nobis dilectissimis. XIX. századi írással: Pr. No. 74. XVIII. századi írással: Sándor Péter bora áruitatása ellen. Paran- csolattya Báthori Kristóf fejedelemnek, hogy ne engedjék a városbeliek 29-a Julii 84. HBML. IV. A. 1021/a. Muo. 31. A XVI. század utolsó harmadát a két nemesi telek tulajdonosai és a mezőváros magisztrátusa közötti vita tölti ki. A viszálykodás forrása a nemesi telek birtoklásához kötődő kisebb királyi haszonvétel egyike, a bormérés joga. Azt nem tudjuk, hogy a mezővárost melyik földesúr ruházta fel ezzel a joggal, a közölt irat valószinüsíti, hogy ezt már régóta bírta. Báthori István, korábban erdélyi fejedelem, valami szolgálatáért ruházta ezt a jogot Sándor Péterre, bár nincs nyoma annak, hogy ő a két nemesi telek valamelyikében birtokos lett volna. Az sem bizonyos, hogy nemesi jogállású személy lett volna, annak ellenére, hogy 1566 óta többször előfordul a neve a bíró és esküdtek előtt perekben, mint posztóval, kereskedő. A felesége pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. (Magisztrátusi jegyzőkönyvek. Db. 1985. 1564/65: 10/7; 1988. 1567/68: 188/8, 198/8, 224/1, 234/1.; 1989. 1571/117/3.; 1990. 1572: 235/1. reg. 2. Debrecen, 1582. február 13. Kardos Klára kötelezvénye a bor méréséről. En Kardos Clara azzon, Debreczenj kötöm az en Tizteletes es beoczwlletes Vrjamnak az debrecenj Bíráknak es az egez Tanacznak magamat erre. Hog’ en az Bor arultatasban mygh elek, eggyes akarok eo kegyelmekkel! lennem, úgy hog fellieb en sem arultatom, mint szinten 126
